Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. 31 4-től 1925. évi július l-ig tarló szünetelése alatt befejeződötliiek vette. A bírói gyakorlatban kifejlődött és a kir. Kúriának Polgárijogi Határozatok Tárába 99. szám alalt febvett elvi határozatában is kifejezésre jutott anyagi jogi szabály szerint ugyanis abban az esetben, ba a per a feleknek a perfelvételi vagy a tárgyalási határnapra meg nem jelenése következtében szünetelővé válik és valamelyik fél az elmulasztott határnaptól számított két hónap elteltével (Pp. 446. §. 2. bek.) új határnap kitűzését nem kéri. a keresetindításnak magánjogi hatálya, s így az elévülést félbeszakító hatálya is az említett két hónap elteltével megszűnik. Már pedig a fennforgó esetben az elmulasztott tárgyalási határnaptól számított kél hó elteltével megkezdődött elévülésnek egy évi határideje a szünetelés alatt be is fejeződött. ldevonatkozólag nem alapos a felperesnek az a felülvizsgálati panasza sem, hogy a fellebbezési bíróság a felperesi ügyvéd kihallgatásának mellőzésével eljárási szabályt sértett. A tanubizonyítást ugyanis a felperes arra ajánlotta, hogy az említett tárgyalási határnapot önhibáján kívül mulasztotta el. E ténykörülmény bizonyítása pedig annak idején igazolási kérelemnek lehetett volna alapja, de ily igazolás hiányában a tárgyalási határnap elmulasztásának magánjogi hatásait most már el nem háríthatja. Az ekként céltalan bizonyítás mellőzése tehát nem ütközik eljárási szabályba. Mindezeknél fogva a felperest a fellebbezési bíróság ítéletének utóbb tárgyalt része ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. Valorizálás kényszeregyesség után 20. a kényszeregyességi eljárás során be nem jelentett követelésre nézve évek múlva indított perben. (Kúria 1927 febr. 3. P. VII. 1777/1926. sz.) indokok: Vonatkozó indokainál fogva helyes és a Ke. rendelet 61. §-ában foglalt anyagi szabálynak megfelel a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a kényszeregyesség bírói jóváhagyásával az adós alperes felszabadult az egyességben vállalt kötelezettségen túlmenő tartozásai alól és hogy az ott vállalt teljesítés elmulasztása miatt az eredeti követelés egészben fel nem éledt. Alapos ellenben felperesnek a felértékelés mellőzése miatt emelt panasza. Az irányadó tényállás szerint ugyanis alperes a per során és a fellebbezési eljárásban is vállalta az 1918. évi december