Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. 19 A fellebbezési bíróság tehát abban a tekintetben nem sér­teti jogszabályt, hogy az alpereseket a felperestől 1924 január 30. napján átvett, általuk jövedelmezően felhasznált 10.000,000 koronának nem számszerű összegben, hanem az átvétel idején volt értékben visszafizetésére kötelezte. Minthogy azonban ekként a felperes óvadék követelése az alperesekkel szemben teljesen valorizáltatott, a valorizált összeg után az 1923: XXXIX. tc. 3. §. értelmében a felperes javára fi törvényes 5% kamat volt megítélendő és az alperesek által a per folyamán letétbe helyezett összegből a felperes jávára kiutalt, éi'tékében csökkenést nem szenvedett 9.800,000 K is a törvényes 5% kamataival együtt lesz az alperesek által levonásba hozható. Az alperesek a felperes croupier minőségének megszűnésekor a felperes óvadékának visszafizetése tekintetében kötelezettségük­nek eleget nem tettek, a perindításra tehát okot szolgáltattak. = Ad I. A döntés aggályos. A játékbank vezetőjének szolgálati viszonyát egyáltalában nem befolyásolhatja az, hogy hazárdjátékot folytatnak ott. A mon­tecarlói kaszinónak több mint 100 alkalmazotlja van, tüzetesen szabályozott szol­gálati kötelességekkel és jogokkal. Különben sem lehetne az elbírálás más kikötés hijján, mint kikötés esetében az ítélet álláspontjáról. — II. A lényeget tekintve kölcsönnek a kölcsönadás napjától megítélt 100%-os értékelését jelenti. Cégvezető, ül. kereskedelmi meghatalmazott jogköre 13. bankfiók nevében kiállított garancialevélre nérve (Kúria 1927 jan. 27. P. VII. 3144/1926. sz.) Indokok: Nem vitás a peres felek között, hogy azt a két garancia-levelet, amely a kereseti követelésnek alapjául szolgál, az alperesi pénzintézet zuglói fiókjának vezetésével akkor meg­bízva volt Z. Kálmán és K. József tisztviselők állították ki, de vitás volt a perben a felek között az, hogy ez a két nevezett tisztviselő fel volt-e az alperes részéről cégvezetői jogosultságira! ruházva vagy nem? A fellebbezési bíróság ezt az elsősorban döntő kérdést a tárgyalás keretébe nem vonta és az erészbeni tényállást meg nem állapította. Elsősorban döntő jelentőségű ez a kérdés azért, mert ha a nevezett tisztviselők tényleg cégvezetői jogosultsággal bírtak, abban az esetben az általuk vállalt garanciális kötelezett­ség a K. T. 38. §-a értelmében, mivel az erészben meg sem támadott irányadó tényállás szerint: jutalék, tehát ellenszolgál­tatás ellenében vállaltatott és így kereskedelmi üzlet folytatásával járónak jelentkezik, magát az alperesi főintézetet is köti, még ha való is, amit az alperes vitatott, hogy t. i. Z. Kálmán és K. Jó­zsef jogköre olykép volt korlátozva, hogy ezek garanciális levelet 2*

Next

/
Thumbnails
Contents