Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hitetjogi Döntvénytár. 11 lezettségükhöz képest — a szerződéses búzának aznapi tőzsdei középárfolyam értékében. Az irányadó tényállás szerini a kérdéses búza ára a lejáratkor q-ként 578,000 -580,000 korona volt; az alapul veendő 579,000 koronás középárfolyam számbavételével tehát alperesek tartozása tőkében 173.000,700 koronát lenne ki. Ezek szerint felperesnek nem a lejáraikor, hanem a kölcsönadáskor volt búzaközépárfolyam alapulvétele miatt emelt panasza alapos. A további irányadó tényállás szerini felperes a 300 q búzát évi 21% búzakamatra adta kölcsön s félévi kamat fejében a kölcsönnyújtáskor 31 q búzát levont, s nem vitás az sem, hogy alperesek 1925. évi március hó 9. napján kamatra négy millió koronát fizetlek a felperesnek s hogy ezenfelül más fizetés nem történt, A koronaromlás ideje alatt keletkezett bírói gyakorlat 8%-nál magasabb kamat kikötését joghatályosnak fogadta ugyan el, ez a joggyakorlat azonban az akkori viszonyokon alapult s lényegében nem is ütközött az 1877 : VIII. t.-c. 4. §-ának a rendelkezésébe, mert mikor a koronaromlás idejében a hitelező követelését csak a lejáratig már leromlott értékű koronákban kaphatta vissza — akkor ha 8%-nál magasabb kamatot kötött is ki — valójában kölcsön követelésének a kölcsön nyújtáskor volt valódi értéke után 8%-nál is kevesebb kamatot kapott. A fennforgó eselben a kölcsönadás ideje óta a korona értéke lényegesen már nem változott, a korona értékének az állandósulása folytán tehát a fenti gyakorlat alkalmazására már ok nincsen, annál kevésbbé, mert a tényállás szerint a 8%-on felüli kamat nem pénzben, hanem értékálló búzában köttetett ki. Ezekből folyóan e per elbírálásánál az 1877 : VIII. t.-c. rendelkezései az irányadók. A szerződő feleknek a kamat mértékére vonatkozó megállapodása az 1877 : VIII. t.-c. 4. § ának azzal a rendelkezésével, hogy a 8%-nál magasabb kamat érvényesen ki nem köthető és a bíró által meg nem ítélhető, korlátozva van. A felhívott rendelkezésnek megfelel tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel a kölcsöntőke után csupán 8% kamatot vesz számításba és a felhívott törvénycikk 5. §-a utolsó bekezdésének rendelkezéséhez képest a felperes által a 8%-on felül levont kamatokat a tőkéből lerovottnak tekintene. Ilyképp a felperes által a 300 q búza 8%-os félévi búzakamata fejében levonható 12 q ot meghaladó (31—12=) 19 q a tőkére törlesztettnek tekintendő s így az alperesek hátralékos tőketartozásaként 281 q-nek a lejáratkori 579,000 koronás közép-