Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hileljogi Döntvénytár. romlásából keletkezett vagyoni hátrány a felek közt rendszerint megosztandó — a kir. Kúria mérlegelve az alperes nagyfokú rosszhiszeműségét s a per összes adatait — a valorizálás mérvét 90 % -ban állapította meg s ehhez képest az alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt adott s a fellebbezési bíróság ítéletét ily értelemben megváltoztatta. Valorizálás 2. részengedményezés és a marasztalási összegnek visszvégrehajtási veszély címén bírói letétbehelyezése esetében. (Kúria 1927 január 26. P. VII. 3410/4926. sz.) indokok: Nem vitás, hogy az alperes ellenében a 6. P. 36,915/11/4924. sz. elsőbírósági, a 3. P. 4432/47/4922. számú másodbírósági és 4922. P. VII. 3804/23. sz. harmad bírósági ítéletekkel már jogerősen megítélt 2.050,650 K-nyi követelés 4 921 június hó 9-én járt le, s hogy alperes ezt a felperes jogelődjét megillető követelési csak 4923 május hó 5. napján fizette meg, amidőn felperesi jogelőde ezt a fizetést csak a valorizáció iránt támasztott igényének fenntartásával fogadta,el. Nem vitás az sem, hogy felperes — mint a további perbeli felperes engedményese — jogelődének jogán 30 millió korona erejéig történt engedményezés folytán érvényesíti jogelődének valorizációs igényét. A valorizáció iránti igénynek újabb keresettel való érvényesítése a bírói gyakorlat értelmében meg nem tagadható. Az alperes által a nem vitás tényállás szerint korábban eszközölt letélbe-helyezés a fizetés joghatályával nem bírhat, mert alperes a V. r. 42. §-a értelmében csupán visszvégrehajtási jogának biztosítása végeit vette igénybe a marasztalási összeg bírói letétbe helyezésének jogát. A felhívott szakaszban foglalt jogosultsággal való élés az azzal élő és a végrehajihatónak nyilvánított ítélettel már fizetésre kötelezett alperesnek veszélyére történik ; vagyis, ha utóbb a jogerős ítélet is teljesítésre kötelezi, annak következményeit, hogy nem fizetett, hanem csak letéti biztosítékot adott, alperes köteles viselni olyképp, hogy— amennyiben a pénz értékében időközben értékcsökkenés állott be — a követelés névértékének letételével ki nem elégített hitelezőnek az öszszeg benső értékét pótolni köteles. A korona értékében a lejárattól a tényleges fizetésig eltelt idő alatt bekövetkezett nagymérvű romlás következtében a most már állandósult gyakorlaton alapuló jogszabály szerint felperes a