Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)
Hiíeljo <j i Dö ntvénytár. V67 kenységet folytató lelet, adott esetben tehát a felperest terheli, és íg} az az alperesekre csak erre vonatkozó külön megállapodással hárítható át; ily megállapodást azonban a felperes nem hozóit fel. Helytálló a fellebbezési bíróságnak az a döntése is, hogy, — bár az alperesek viszonkeresetet a hiányzó munkák elkészítése iránt támasztollak, — a fellebbezési bíróság e munkák pótlásának értékét állapította meg a felperes terhére. A nem vitás lényállás szerint ugyanis az alperesek a hiányzó munkák legnagyobb részéi időközben elkészítették, és így a hiányok pótlására irányuló viszonkereselük nagyobbára tárgytalanná vált; a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt helyes indokolás szerint tehát a felperes a természetben való helyreállítás helyeit most már csak kártérítésre volt kötelezhető, kövelkezésképp a felperes vonatkozó felülvizsgálati kérelme nem alapos. A felperes követelése és az alperesek ellenkövetelése kölcsönös beszámítás tárgya lévén, mennyiségileg nem tesz különbséget, hogy a követelések beszámítása találkozásuk időpontjában, vagy egyenlő arányban való átértékelésük mellett egy későbbi időpontban történik-e. A felperesre tehát, akinek tartozása a beszámítással megszűnik, az átértékelés nem sérelmes és csakis az alperesek panaszolhatják, hogy a beszámítás után terhükre jelentkező marasztalási többletösszeget a fellebbezési bíróság teljes 100% erejéig értékelte át, Ámde figyelemmel arra, hogy a félperes, mint építő-vállalkozó az alperesek elleni követelését, amennyiben kellő időben befolyt volna, nyilvánvalóan építési anyagokba fektette és így nagyrészben átmenthette volna, figyelemmel továbbá arra, hogy az alperesek a részben visszatartott vállalati összeg ellenében értéktartó épületet kaplak és azt már évek óta birtokukban tartják: a beszámítás után mutatkozó különbözetnek teljes átértékelése a kir. Kúria megítélése szerint is méltányos. A felperes vonatkozó felülvizsgálati panasza tehát tárgytalan, az alpereseké pedig alaptalan. Kereskedelmi megtartási jog nem gyakorolható, 110. /. ha — harmadik személy, az értékpapírokat az adós beleegyezése nélkül szolgáltatta át a hitelezőnek. — //. Nem változtat ezen az, hogy a harmadik személy az intern jogviszonyban netalán megbízottja volt a hitelezőnek. (Kúria 1927 nov. 2. P. IV. 1299/1927. sz.)
