Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

152 Hiteljogi Döntvénytár. 70.000,01)0'— K nyeresége. Ezen összegeknek a részvényesek elől élnem vonása esetén felperes részvényei arányában 43.700,000 K-val kapott volna többet és az összeggel az igazgatóság a törvény és alapszabályellenes eljárása miatt károsodott. Kéri az igazgatóság tagjait e címen elmarasztalni. Alperes tagadta, hogy a rt. felszámolását elhatározta, hogy vagyonát felosztotta és az igazgatóság felperes részvényeit bevonta, az igazgatósága keresetben írt összeget elvonta. A felsorolt fizetések alapszabályszerüleg történtek, közgyűlésileg jóváhagyattak, az évi számadásban elszámoltattak és az igazgatóság a közgyűléstől a felmentvényt megkapta. A törvényszék felperes személyes nyilatkozatából megállapította, hogy a részvénytársaság a felszámolásra közgyűlési határozatot nem hozott, a rt. ma is fennáll, felperes a rt. közgyűlési határozatait meg nem támadta és a rt. 1925. évi mérlegére vonatkozó közgyűlési határozat is jogerős. A cégiratokból megállapította, hogy a felmentvényt az igazgatóság megkapta. Minthogy a fennálló rt. igazgatósága a K.T. 189. §-a értelmében csakis a részvénytársasággal szemben felelős, a részvényesekkel szemben, velük jogviszonyban nem állván, felelősséggel nem tartozik, s így a részvényesnek az igazgatósággal szemben kereseti joga nincs. Minthogy a részvénytársaság közgyűlési határozatait csakis a K.T. 174. §-a alapján lehet megtámadni, a megtámadás más perben egyáltalán nem eszközölhető, minthogy felperes ezt nem tette, s így az az igazgatóság tagjainak adott felmentés kérdésében is fennállónak tekintendő, a törvényszék megállapította, hogy felperesnek kereshetőségi joga nincs. (P. 1351/1926. sz.) A debreceni tábla: A keresetet az elsőbírói ítélet indokaiból nem tartja elutasíthatónak. Indokok: Az elsőbíróságnak az elutasítás indokául szolgált jogalkalmazása mindkét irányban téves. Ugyanis felperes keresetét azon az alapon indította, hogy alperesek, mint a M-i élelmiszerszállító rt. igazgatóság tagjai az 1923. és 1924. évi nyereségből közgyűlési határozat nélkül 80 millió, illetve 180 millió korona részesedést utaltak át a B-M hitelbank részére; a végrehajtóbiLOttságnak pedig 1923—1925-ben ugyancsak közgyűlési határozat nélkül 158 milliót folyósítottak, hogy továbbá olyan mérleget terjesztettek a közgyűlés elé és a közgyűlés a nyereség felosztásának alapjául olyan mérleget fogadolt el, amelyben a rt. pénzén lebonyolított gyapjúüzleten mutatkozó 70 millió K nyereség elszámolva nem lett; ezekkel a jogellenes tényeivel az igazgatóság tagjai őt, mint részvényest 43 millió K erejéig megkárosították. A K. T. 174. §-ában szabályozott megtámadási jog egyedül a közgyűlési határozatok alaki érvénytelenségére vonat-