Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

iU Hiteljogi Döntvénytár. szerint felperes az ekként elkülönített árut saját előadása szerint az alperesek tudta és beleegyezése nélkül a borkezelés megkönnyítése céljából nagy hordókba visszafejtette és így az áru egyedisége megszűnt és az ismét fajlagossá vált és minthogy az anyagi jogszabályok értelmében az egyedileg meghatározott áru helyett a vevő helyettesítésül más, még hasonló minőségű és mennyiségű árut sem köteles átvenni, továbbá minthogy oly esetben, amikor az eladó cselekvése folytán — bár még a teljesítésre meghatározott határidő beállla előtt — nyilvánvalóvá válik, hogy a vevő teljesítésre többé nem számíthat, ez a K. T. 353. §-ában meghatározott jogokat a kikötött teljesítési határidő bevárása nélkül azonnal gyakorolhatja, az alperesek is azt követően, hogy felperes a kereseti vétel tárgyául szolgáló és a fentebb kifejtettek szerint egyedileg meghatározott borokat ily állapotban felmutatni nem tudta és azokat a nagy hordókba visszafejtette, a K. T. 353. §-a értelmében a vételszerződéstől egyszerűen elállhattak, mintha az meg sem köttetett volna. Nem sértett tehát anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy ez okból a felperest teljesítésre irányuló kereseti követelésével elutasította és így az ez ellen irányuló felperesi felülvizsgálati panasz alaptalan. E mellett a jogi álláspont mellett, minthogy az a ténykörülmény, hogy visszafejtés után is a nagy hordókba ugyanolyan fajú és minőségű bor volt, mint amilyen volt a kereseti vételügylet tárgyául szolgáló áru és hogy a kis hordókban tárolt boroknak anyahordókba való kezelése szokásos, a vétel tárgyául szolgáló áruk egyedisége folytán az érdemi döntés alá vont jogkérdések elbírálása szempontjából közömbös, felperes felülvizsgálati panaszának a tanú és szakértői bizonyítékok mellőzésére vonatkozó része tárgytalan és ez okból annak érdemi méltatását mellőzni kellett. Ezeknél fogva a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. Nyugdíjfizetés felfüggesztése 102. a nyugdíjszabályzatnak azon rendelkezése alapján, hogy a nyugdíjas új jövedelmi forrásának eredete vagy természete a munkaadó érdekét érinti. (Kúria 1927 szept. 16. P. II. 8276/1926. sz.) Indokok: Az alperesnél érvényben levő nyugdíjszabályzat 4. §. 5. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, ((hogy a nyugdíjazott tartozik jövedelmi forrásáról a választmánynak jelentést tenni és a választmánynak jogában áll az olyan esetekben, mi-