Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

136 Hiteljogi Döntvénytár. csolatos más körülménynél fogva természetben már nincs meg. Ezzel a vélelemmel szemben a felperesnek kellett volna bizonyí­tani azt, amire az iratok szerint bizonyítást nem ajánlott, t. i., hogy a diófa ennek ellenére az alperesnél természetben megvan és ezzel kapcsolatban az átadott fákat úgy kellett volna meg­jelölni, hogy a végrehajtási eljárás során az azonosság megálla­pítható legyen. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság jogsza­bályt azzal a döntésével, hogy a természetben való kiadás he­lyett az alpereseknek az átvett famennyiség egyenértékeért való felelősséget állapította meg. Ezzel kapcsolatban alaptalan D) a. alperesnek az a pana­sza, hogy jogszabályt sértett a fellebbezési bíróság, amikor a fel­peresnek kártérítési igényét a fa a mai értékének teljes összegé­ben, vagyis a panasz szerint 100% valorizációval ítélte meg. A panasz szerint az a fél, aki keresetének beadása körül kése­delmes, a korona időközi romlásából előálló kárt kizárólag az ellenfélre át nem háríthatja és a kár ily körülmények közt meg­osztandó. Alaptalan ez a panasz azért, mert a jelen esetben, amikor a felperes a tulajdonát tevő, az alpereseknek átadott, azon­ban természetben már vissza nem adható diófáknak értékét kéri magának megítéltetni, ez a koronaértéknek időközben bekövet­kezett értékcsökkenésétől teljesen független igény, mert ez az át­adott fát ezidőszerint helyettesítő érték megtérítésére jogosan irányul. Visszaköuetelési igény : Tulaj donfenntartással eladott ingókra elutasítva, azon az alapon, hogy 96. a visszakövetelő kijelentette, hogy a bukott által már lefizetett vételári részleteket nem hajlandó visszafizetni s így az áru mai értékének megállapí­tása és a szerződő felek között megejtendő elszá­molás is felesleges. (Kúria 1927 aug. 31. P VII. 2253/1927. sz.) indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében megállapított s megtámadás hiányában a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint felperes a tulajdonjog fenntartásával eladott, a csődleltárba felvett és a csődtömegben természetben ma is meg­levő olyan ingóságokra érvényesít elsősorban visszakövelelési igényt, amelyek vételárát nagyrészben a közadóstól már megkapta. A tulajdonjog fenntartásával eladott ingókra vonatkozó vissza­kövelelési igény az állandó bírói joggyakorlat értelmében sikerrel

Next

/
Thumbnails
Contents