Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. 119 alatt is tudomással bírni s az alaptőke felének elveszése esetén azonnal közgyűlést egybehívni köteles. (Kúria 1927 máj. 13. P. IV. 8095/1826. sz.) Indokok: A K. T. 198. §-a e részben a társasági könyvek rendes, vagyis a törvény 25. §-nak megfelelő olyan vezetéséről való gondoskodást is kötelességévé teszi az igazgatóságnak, hogy a könyvek a társaság ügyleteit és vagyoni állását teljesen feltüntessék. Ekkép az igazgatóságot a 187. §. alapján terhelő intézkedés szükségessége az üzleti év folyama alatt is beállhat, ha a számadásokból az e törvényszakaszban megjelölt esetek derülnek ki. Ezekből következik, hogy az alperesek, mint a S. J. bőrgyár részvénytársaság igazgatóságának tagjai a társaság vagyoni állásának számontartása körül fennálló kötelességüket nem merítették ki az állal, hogy az 1924. évi június hó 30-án záródó üzletévnek a könyvelő által 1924. évi december hóban elkészített és e hó 12. napján eléjük terjesztett vagyonmérleget, amelyről utóbb megállapítást nyert, hogy a hitelezők követelését a valónál több százmillió koronával kisebb összegben tünteti fel, tüzetes megvizsgálás nélkül jóváhagyólag tudomásul vették, hanem kötelességükben állott volna a társaság vagyoni állapotáról már az üzleti év folyama alatt is, különösen pedig az üzleti év befejezésekor alapos tájékozódást szerezni. Ebben a tekintetben semmi jelentősége nincs annak, hogy az évi rendes közgyűlés mikor tartandó. A körültekintő eljárás fokozott mértékben terhelte alpereseket az adott esetben azért, mert a részvénytársaság ellen utóbb megindult kényszeregyességi eljárás során beszerzett, e perhez kivonatos másolatban csatolt szakértői vélemény szerint az üzem már az 1923. üzletév óta súlyos veszteségekkel járt, amit a bőrárúk belföldi áresése a vállalatnál — megindulás óta — fennálló forgó tőkehiány és a bekövetkezett kazánrobbanás, tehát oly körülmények idéztek elő, amelyeket nekik mint igazgatósági tagoknak ismerniök kellelt. A lŐlük elvárható fokozott gondosság helyett azonban 1924. év június 30-án túl meg a társasági könyvek rendes vezetéséről való gondoskodást is elhanyagolták, amennyiben az említett szakértői vélemény szerint a jelzeit időtől kezdve a társaság főkönyve nem vezettetett. Nyilvánvaló tehát, hogy ha alperesek a részvénytársaságnak 1924. évben fennállott mindenkori vagyoni állásáról tudomással nem bírlak, az csupán az őket terhelő gondosság elmulasztásának rovására esik és így ha az alatt valóban bekövetkeztek a K. T. 187. §-ban említett, a felperes által bizonyítani kívánt esetek és ha az alpereseknek a törvény által előszabolt kötelességek el-