Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. vényekért juttatott egységár a részvények belső értékénél lényegesen alacsonyabb-e? (Kúria 1927 máj. 12. P. IV. 8086 1926. sz.) indokok: A kérdés érdemét illetően a kir. Kúriának P. IV. 3471/20/1923. számú végzésében megjelölt irányelvek szerint az alperesi részvénytársaság 1922. évi január hó 28. napján tartott közgyűlésén elhatározott alaptőke felemelés alkalmával kibocsátott részvények egy részének, a régi részvényesek egyetemétől való elvonása és a belértéken lényegesen alul maradó árban másoknak juttatása abban az esetben sérti az anyagi jogot, ha ez az eljárás a részvénytársaság helyzetére tekintettel szükségesnek, gazdaságilag indokoltnak nem mutatkozott. A fellebbezési bíróság a tárgyalás és bizonyítás egész anyagának szorgos méltatásával, nevezetesen Á. Gy. és B. T. tanuk vallomásában és a dr. B. Gy. szakértő véleményében foglalt körülmények és adatok nyomán, különösen: az alperes részéről az előző alaptőkefelemelések alkalmával a részvények elhelyezését illetően szerzett kedvezőtlen tapasztalatok, továbbá az alperesnél mint kisebb forgalmi pénzintézetnél fennállott, a fellebbezési bíróság által részletezett hitelszerzési nehézségek, úgyszintén a gazdasági viszonyoknak ama bizonytalansága alapján, amely a nem nagy tőkerejü alperesi pénzintézetet a saját jól felfogott érdekében arra utalta, hogy a nálánál erősebb P—i takarékpénztárral minél szorosabb érdekkapcsolatba kerüljön, okszerűen vont következtetést arra, hogy a kérdéses alaplőkefelemelés alkalmával kibocsátolt 6000 darab új részvényből 2000-nek a régi részvényesek egyetemétől való elvonásával a már addig is nagyobb részvényesek P— i takarékpénztár részére, bár a régi részvényesek egyeteme számára fenntartott részvények áránál drágább és a forgalmi árnak megfelelő, azonban a belértéken alul maradó árban történt juttatása és ezen a réven az utóbbi részvénytársaság által a részvények többségének megszerzése az alperes részvénytársaság helyzetére tekintettel gazdaságilag indokolt, előnyös volt. Ezzel ellenkező feltevésekre elfogadható támpont nincs. Ilyet az sem képez, hogy mind a két pénzintézet egy helyen hasonló üzletágakat folytat. Annk a kérdésnek nincsen jelentősége, hogy alperes részvénytársaság a szóbanforgó alaptőke felemelés idejében válságos helyzetben volt-e, mert a nélkül sincs kizárva az erősebb pénzintézettel szorosabb kapcsolatba lépésének indokoltsága. Hasonlókép nem érinti ezt a kérdést az alperesi részvénytársaság viszonyainak utóbb miként történt alakulása sem. Ami pedig a dr. B. Gy. szakértő véleménye elfogadása miatt támasztott felperesi panaszt illeti, annak azért nincs helytálló alapja,