Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

98 ffileljogi Döntvénytár. Indokok: A szállítmányozónak a KT. 385. §-ában megszabott kártérítési felelőssége csakis az árúk átvételénél és megőrzésénél, a fuvarozók és közvetett szállítmányozók megválasztásánál s általában az elvállalt szállítmányozás eszközlésénél felmerülő károk tekintetében áll fenn ; azért a kárért tehát, amely az árúban már annak átvétele előtt megvolt, a szállítmányozó felelősségre nem vonható. Az alperes szállítmányozó cég kártérítési kötelezettségének kérdésében e szerint elsősorban az a döntő, hogy a felperesnek ruhaneművel telt utiládájál, amelyet Budapestre küldés végett az alperes szállítmányozó cégnek Triesztben átadott, az átvétel előtt, vagy annak utána törték-e íel, fosztották-e ki, és töltötték-e meg a kiszolgáltatáskor benne talált hasonló súlyú értéktelen kövekkel. A meg nem támadott tényállás szerint ugyanis a felperes az utiládát kulcsával együtt adta át az alperes szállítmányozó cégnek; ennek folytán pedig az alperes abba a helyzetbe jutott, hogy az utiládát, amelynek külsején a feltörés nyomai még a kiszolgáltatáskor sem látszottak, az átvétel alkalmával belülről, tartalma szerint is megvizsgálhatta. Az sem vitás, hogy az alperes a utiládát kifogás nélkül átvette; már pedig ha a szállítmányozó kifogás nélkül átveszi az árút, amelynek kellő megvizsgálása módjában áll: a bírói gyakorlatban kialakult jogszabály szerint azt kell vélelmezni, hogy az árú az átvételkor hibátlan volt. A fellebbezési bíróság tehát a Pp. 269. §-ának rendelkezése által nem érintett (Pp. 272. §.) fenti jogszabállyal ellentétesen utasította el a felperest keresetével abból az okból, hogy nem bizonyította, hogy a kár az utiláda átadása után keletkezett; az említett vélelemmel szemben ugyanis az ellenkezőnek bizonyítása az alperes szállítmányozó céget terheli. Az alperes azonban ily irányban bizonyítást nem ajánlott, s így figyelemmel arra a megállapított tényre, hogy a szóbanforgó utiláda leólmozott gyüjtőkocsiban fuvaroztatott Triesztből Budapestre és az ólomzár a kocsinak Budapestre való megérkezésekor sértetlen volt, okszerűen csakis arra lehet következtetni, hogy a csomag kifosztásából eredő kár a csomagnak a fuvarozó részére történt átadása előtt, tehát még az alperes kezelése alatt következett be. Ennélfogva és minthogy az alperes szállítmányozó cég az árú átvételénél a fentiekből íolyóan nem a rendes kereskedő gondosságával járt el, a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperes kártérítési kötelezettségét a KT. 385. §-a értelmében meg kelleti állapítani. Minlhogv azonban a fellebbezési bíróság eltérő jogi álláspontjából foívóan a kár mennyiségének kérdésében szükséges