Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hileljogi Döntvénytár 89 fejezteiéit: és ekként helyzetükre nézve tévedésbe nem ejtettek? Ennélfogva felpereseket, kik az E. M. I.-kal szemben fennállott szolgálati viszonyukból eredő minden igényiikre — a nyugdíjigény kivételével — kielégíttettek: a fellebbezési bíróság anyagi jogszabálysértés nélkül utasította el keresetükkel. Szolgálati szerződés: Vállalat nacionalizálása után a nacionalizált vállalat szolgálatába átkerüli alkalmazottak jogi helyzete. 55. /. Jugoszláviában az 1918 október végéig keletkezett magyar törvények vannak a szolgálati viszonyra nézve érvényben és így az üzletnek 1921. évben történt átruházásakor az átkerült alkalmazottak kedvezőtlenebb helyzetbe jutottak, nem lévén ott érvényben az 1910/1920. M. E. sz. rendelet. Mivel azonban a szerződéses kikötések tekintetében helyzetük azonos maradt, az üzletátruházásnak ez a módja nem tekinthető felmondás nélküli jogtalan elbocsátó ténynek. — //. Az 1908:LVII. tc.-nek az átcsatolt területen is érvényben lévő 1. §-a értelmében megilletik az alkalmazottakat az üzlet átvevőjével szemben az 1910/1920. M. E. sz. rendeletben megállapított igények is, de csak a szolgálat megszűnése után. — ///. A már kilépett alkalmazottak illetményeik kifizetését nem követelhetik mégsem, mert a nekik ajándék címén juttatott összeg számbavételével többet kaptak, mint amennyi őket megillete volna. (Kúria 1927 május 14. P. II. 3532/1926. sz.) Indokok: A felek egyező előadása szerint az alperes részvénytársaság szabadkai gyártelepe e terület elszakadása után a gyárüzemnek nacionalizálása folytán jutott alperes birtokából a Z. első jugoszláv vegyipar r.-t. birtokába, amely az alperessel kötött szerződésben — törvényes felmondási jogának érintetlenül hagyásával — alperes tisztviselőinek változatlan feltételekkel való átvételére kötelezte magát. A nacionalizálás és az üzem átvétele a gyárra vezetett zárlat megszűnése után, 1921 ápr. 23. napján,