Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

7 fi Hiteljogi Döntvénytár. szolgáltatására kötelezte, jóllehet az említett részvénytársaság nem vonatott perbe és nem hallgattatott meg. Az alperesek ugyanis az értékpapírokat az említett részvénytársaságtól nem letétbe vettek s így letéteményesi jogállásukról nem lehet szó, hanem az A. és E. jelű levelek, valamint a 3. pont alatt csatolt jegyzőkönyv szerint ők a felperesnek megbízottjai, a megbízott pedig mindazt, amit megbízása körében harmadik személytől kapott, a harmadik személy további meghallgatása nélkül is tartozik megbízójának kiadni. Nem alapos végül az alpereseknek anyagijogi szabály megsértését vitató felülvizsgálati panasza sem. Mert, ha való lenne is az a tényállításuk, hogy a felperes felhatalmazta őket a kezelésükben levő értékpapírok kicserélésére és csak azt kötötte ki, hogy a részvények az 4923 nov. hó 12-én jegyzett árfolyamok szerint számítva, mindenkor 100.000,000 K értéknek feleljenek meg: a felperesnek ez a felhatalmazása sem változtatna a megbízotti minőségük természetéből folyó azon kötelességükön, hogy megbízásuk körében megbízójuk feltehető akaratához híven és érdekének megfelelően tartoznak eljárni. Azzal pedig a felperes és a bérlője között létrejött bérleti szerződés ismeretében tisztában kellett lenniök, hogy a felperes érdeke a bérlő által adott e részvénybiztosíték értékének lehetőleg csorbítatlan fenntartását kívánja, másfelől mint tőzsdőügyletekkel foglalkozó bankároknak, e foglalkozásukból folyóan a forgalomban levő részvények belső értékéről is biztos tudomással kellett bírniok. Abból tehát, hogy kezelésük során a túlnyomó részben elsőrendű intézeteknek értéktartó részvényeit, amelyek a nem vitás tényállás szerint az értékpapírok árfolyamának általános hanyatlása közepette is a kereset beadásakor 48.924,000 K árfolyamértéknek feleltek volna meg, kipróbálatlan kezdő vállalatoknak habár akkor — állításuk szerint — ugyanazon árfolyamú, de kétségtelenül bizonytalan belsőértékű részvényeivel cserélték ki, amelyeknek árfolyamértéke a kereset beadásakor csupán csak 2.187,500 K-t tett ki, a fellebbezési bíróság nem helytelen következtetéssel állapította meg, hogy az alperesek megbízotti kötelességüket megsértették s a felperesnek az ezzel okozott kár megtérítéséül az eredetileg átvett részvényeket tartoznak szolgáltatni. E mellett a jogi álláspont melleit nem lényeges tehát, hogy a felperes előzőleg hozzájárult-e az értékpapíroknak az alperesek által kicseréléséhez és hogy az értékpapírokat az alperesek olyan időben cserélték-e ki, amikor egyfelől a letétből elvett, másfelől a helyükbe telt értékpapírok árfolyama között lényeges különbség nem volt. Az erre vonatkozólag ajánlott bizonyítást tehát, mint lényegtelen a fellebbezési bíróság eljárási jogi szabály megsértése nélkül mellőzte.