Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. 78 szállítandó szén ellenértéke a következő hó végén esedékes, de csak ezt követő 4 5. nap elteltével érvényesíthető. A nem kifogásolt 3 7. alatti könyvkivonat tartalma alapján jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás szerint az 1925. évi szeptember és október hónapokban leszállított szén ellenértéke címén — tehát nem számítva a november hóban szállított s a lentiek szerint csak 1926 január 45-én fizetendő szén 72.068,000 K ellenértékét — 427.401,540 K, vagyis a 400.000,000 K váltóösszeget meghaladó alperesi tartozás volt fizetendő 4925 december 4 5. napjáig, azaz a váltón feltüntetett lejárat időpontjáig. Ezzel szemben a fellebbezési bíróság V. T. 94. §-ára alapított helyes ítéleti indokolással jogszabálysértés nélkül hagyta figyelmen kívül az X), Y) és Z) alatti könyvkivonatokban feltüntetett alperesi követeléseket, mert ezek részben, nevezetesen az X) és Z) alattiakban feltüntetett összegek a szénszállításoktól különállóan a felperesi bányaüzem céljára alperes által állítólag létesített iparvasut építése ellenértékeként és a felperesi bánya vezérképviseletéből kifolyó járandóság fejében vannak az F) alatti különirat tartalma szerint, a felperes ellen felszámítva, ezek tehát nyilván a kereseti váltóval fedezett tartozástól egészen különálló ellenkövetelések, amelyek beszámításának a V. T. 94. §-a értelmében helye nincs, de ugyanezen tekintet alá esnek a Y) alattiban felszámított jutalék tételek is, mert ezek 4926. évi január 44. és szeptember 14-ike közötti időpontokban vannak a Y) alattiban a felperesi bányaüzem terhére írva, tehát nyilván később keletkezelt követelések, mint az 4925 szept. és október havi szénszállításokból eredő fentebb kimutatott az a 427.101,000 K tartozás, amelyre részbeni fedezetül szolgál a 100.000,000 K-ról kiállított kereseti váltó. Ez okból nem sért jogszabályt az X), Y) és Z) alatti ellenkövetelések tekintetében iratok beszerzésével s könyvek felmutatásával ajánlott bizonyítás mellőzése sem. Ezek szerint alpereseknek a kereseti váltón levő elfogadói illetve kibocsátói aláírása alapján a kereseti váltó összeg s járulékai megfizetésére kötelezése jogszabálysértés nélkül történt. = Cégeknél és jogi személyeknél a forgalomban szokásos megjelölésnek kell fennforognia ; így céget jelent valamely biztosító társaság főügynöksége (Kúria M. Dt. 45. és 46. sz.), de már kellékhiányos, mert határozatlan «szatmári főügynökségx (Kúria u. a. 47. sz.), vagy ((Kerületi felügyelőség Szegeden» (Kúria u. o. 4-8. sz.). Ha rendelvényesként, sem személy, sem cég, vagyis jogképes személy megnevezve nincs, a váltó kellékhiányban szenved. Ezért a magánjogi társaság, vagy alkalmi egyesülés sem alkalmas arra, hogy rendelvényesként szerepeljen (König. A váltótörvény magyarázata 9. I.). — «P—i bánya» nézetünk szerint nem minősíthető be nem jegyzet egyéni cégnek; egészen más, ha tizikai személy van megjelölve a név kitüntetésével rendelvényesnek.