Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Tartalommutató. v J>ap b/1. Üzletátruházás. 55. Jugoszláviában az 1918 október végéig keletkezett magyar törvények vannak a szolgálati viszonyra nézve érvényben és így az üzletnek 1921. évben történt átruházásakor az átkerült alkalmazottak kedvezőtlenebb helyzetbe jutottak, nem lévén ott érvényben az 1910/1920. M. E. sz. rendelet. Mivel azonban a szerződéses kikötések tekintetében helyzetük azonos maradt, az üzletátruházásnak ez a módja nem tekinthető felmondás nélküli jogtalan elbocsátó ténynek. Az 1908 : LVII. tc.-nek az átcsatolt terű léten is érvényben lévő 1. §-a értelmében megilletik az alkalmazottakat az üzlet átvevőjével szemben az 1910/1920. M. E. sz. rendeletben megállapított igények is. de csak a szolgálat megszűnése után. A már kilépett alkalmazottak illetményeik kifizetését nem követelhetik mégsem, mert a nekik ajándék címén juttatott összeg számbavételével többet kaptak, mint amennyi őket megillette volna ... K9 b/2. Egyetemleges marasztalás. Egyetemleges marasztalása a munkaadó természetes személynek és az ennek «tényleg tulajdonát képező* részvénytársaságnak 78. azon az alapon, hogy az alkalmazott mindkettőnél szolgálatott teljesített 116 A két cég által közösen szolgálatban tartás megállapítása 11. tényállásból következtetés alapján 15 Egyetemleges marasztalása a szolgálatadónak és a bank érdekkörébe tartozó vállalatok alkalmazottai nyugdíjegyesületének, 89. utóbbinak azonban csak a szolgálatadó, mint egyik alapító tag által hozzá beszolgáltatott és ennek külön nyugdíjvagyonaként kezelt érték erejéig <>0 c) Fizetésemelési igény. 57. Nincs olyan jogszabály, melynek alapján a munkaadó az egyes alkalmazottainak megadott fizetésemelésben a többi alkalmazottait is tartoznék részesíteni. A munkaadónak is érdeke ugyan az alkalmazottai életszükségletének megfelelő munkabér által biztosítása abból a célból, hogy alkalmazottai szolgálati kötelezettségeiket képesek legyenek teljesíteni, azonban nincs olyan jogszabály, amely a munkaadót — erre vonatkozó szerződés és megállapodás nélkül — arra kötelezné, hogy alkalmazottainak illetményeit a pénzromlással, az életszükséglet drágulásával arányban emelje, illetőleg azokat a fizetésemeléseket, melyeket egyes alkalmazottainak megadott, a többi alkalmazottjának is megadni tartozik 9 1 d) Felmondás ; felmondási idő; felmondási illetmények. 12. Nem igényelhet felmondást játékbank vezetője külön kikötés hiányában, a hazárd játék a jó erkölcsökbe ütközvén 18 40. A munkaadó a szolgálati viszonyt felmondás nélkül még nyugdíjazással is csak abban az esetben szüntetheti meg. ha a rögtöni hatályú elbocsátásra van joga, vagy ha a nyugdíjban a felmondási időre megfelelő teljes ellenértéket nyújt. (55