Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

62 Hileljogi Döntvénytár. Nem fogadható el alperesnek a felülvizsgálati kérelmében vitatott az a jogi álláspontja, hogy a hordók visszaadásában tanúsított késedelme az óvadék elfogadásával megszűnt, mert a peresfelek között létesült kötelmi viszony a fenntiek szerint nem változott, alperes tartozott a használatra kölcsönvett hordókat visszaadni, amit nem teljesítvén, késedelme továbbra is fennállott. Az előbbi állapot tehát úgy állítandó helyre, hogy alperes a kölcsönkért hordókat az óvadék ellenében tartozik visszaszolgáltatni. Nem követelheti azonban alperes az óvadék átértékelését, mert alperes az óvadékot a hordók visszaszolgáltatása ellenében követelhetvén, az csak a hordók visszaadásakor válik esedékessé, amiből következik, hogy az óvadék értékében bekövetkezett csökkenés az alperes azon késedelmének a következménye, amely őt a hordók visszaszolgáltatása körül terhelte; mert továbbá alperes az óvadék értékcsökkenésével szenvedett veszteségért a hordókn.ik díjmentes használatával megfelelően kárpótolva van, amennyiben felperes a válasziratában foglalt kijelentése szerint használati díjra csak az óvadék valorizálása esetére támaszt igényt. Nem sérteti tehát a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt. Valorizálás megtagadása 46. azon az alapon, hogy a tartozás lejártakor a magyarkorona bécsi értéke kevesebb volt a Budapesten mesterségesen fenntartott árfolyamánál s az eladó az ügylet kötésekor a magyarkorona bécsi értékével számolva állapította meg a vételárat. (Kúria 1926 febr.v2o. P. IV. 2182/1925. sz.) Indokok: A felperesnek anyagi jogi szabály megsértésére alapított felülvizsgálati panasza nem helytálló, mert habár törvénykezési gyakorlatunk értelmében az adós és a hitelező rendszerint közösen viselik is azt a vagyoni hátrányt, amely a hitelezőt a pénz időközben bekövetkezett értékcsökkenése folytán az adós késedelmével kapcsolatban éri, de mivel a fellebbezési bíróság ítéletében előadott, meg nem támadott és ennélfogva a felülvizsgálatnál irányadó tényállás szerint, az alperes tartozásának lejártakor a magyarkorona bécsi értéke kevesebb volt a Budapesten mesterségesen fenntartott árfolyamánál és a felperes az eladásnál a magyarkorona bécsi értékével számolva, határozta meg a vételárt; a felperest az adott esetben, a késedelem által voltaképpen károsodás nem érte. Ennélfogva a felperes követelésének átértékelése nem foghat helyet, annál kevésbbé, mert a fellebbezési bíróság az alperest ítéletének e részben meg nem támadott s így jogerőre emelkedett