Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hitetjogi Döntvénytár. főinlézet, akár a fiumei fiók útján gyakorlását teljesen az alperesre bízta. Az alperes e megbízásnál fogva a K. T. 369. §-a értelmében a rendes kereskedő gondosságával, a felperes érdekeinek megfelelőleg és a megbízás értelmében volt köteles eljárni és ügyelni tartozott, hogy a felperes az elővételi jog gyakorlásától valamiképp el ne essék. Az alperes nagyarányú üzleti szervezetében könnyen előfordulható, de azért nem menthető abban az elsietett intézkedésben tehát, hogy a budapesti főintézet a fiumei fiók részéről foganatosítandó intézkedések eredményének bevárása nélkül a joggyakorlást a felperesnek értesítése nélkül visszavonta: az alperes terhére nem súlyos de mégis nagyfokú gondatlanság jelentkezik, amely miatt a felperes a K. T. 369. §-a értelmében kártérítést követelhet. Az alperes kártérítési kötelezettségének megállapításával tehát a fellebbezési bíróság nem sértette meg az anyagi jogot; az alperesnek felülvizsgálati panasza ebben az irányban szintén nem alapos. De a felperes sem panaszol alaposan anyagi jogszabálysértést a fellebbezési bíróságnak abban a döntésében, hogy a fellebbezési bíróság az alperest a kártérítésnek pénzben szolgáltatására kötelezte. Téves ugyan a fellebbezési bíróságnak az az érvelése, hogy dolgoknak természetben szolgáltatására a károsítót csak akkor lehet kötelezni, ha a dolgok a károsílónak birtokában vannak; az anyagi jog szerint ugyanis a bíróság, ha helyettesíthető dolgok elvesztéséről van szó, a károsítót szándékosan vagy súlyos gondatlansággal elkövetett tiltott cselekmény vagy ekként elkövetett kötelességsértés esetében mindkét fél érdekének méltányos figyelembe vételével arra is kötelezheti, hogy az előbbi állapotot helyettesíthető dolgok megszerzésével és szolgáltatásával állítsa helyre. A fennt előadottak szerint azonban a jelen esetben az alperest sem szándékosság, sem súlyos gondatlanság nem terheli s így a kir. Kúria megítélése szerint is csupán csak pénzbeli kártérítésre kötelezhető. Az anyagi jognak meg nem felelően döntött ellenben a fellebbezési bíróság a kártérítés mértéke tekintetében, mert az adott esetben a letéteményes bank hibájából a letevő részvényesnek az elővételi jog gyakorlására adott megbízása hiúsult meg s ennélfogva a kártérítés tárgya nem az elővételi jogoknak ellenértéke (melynek megtérítéséhez a letevő részvényesnek az elővételi jog gyakorlására szóló megbízás nélkül is igénye lenne), hanem tőzsdei árral biró árúkról lévén szó, az a különbözet, amely a fedezeti vétel lehetőségének megnyíltakor a 25 db új (második) kibocsátású részvény tőzsdei ára és azon összeg között jelentkezik, amelybe e részvények a tervbe vett joggyakorlási művelet zavartalan lebonyolítása mellett a felperesnek belekerültek volna.