Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

50 Hiteljogi Döntvénytár. Alperesnek e kijelentése alapján a felperes a bizományi ügyletből eredő tőkekövetelése után jogosan számít fel az alperes terhére az esedékességtől, 1924 május 16-tól, 1924 december 10-ig heti 2%-os, innen pedig havi 172%-os kamatot, mert ez a felszámítás nem az 1923: XXXIX. tc. intézkedésén, hanem az alperesnek ilyen mérvű kamatfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalásán alapszik, ennek joghatályát pedig nem érintheti az, hogy a tartozás külföldi valutában van meghatározva és mert az alperesre csak előnyös az, hogy a felperes a megállapodás szerinti heti 2 %-os kamatot 1924 december 10-től kezdődően leszállította havi lVa°/o-ra. Vétel: fix ügylet ? 36. Ha a határidő csak úgy van kikötve, hogy az eladó annak sikertelen eltelte esetében a vételtől visszalépni jogosult, fix ügylet nem forog fenn. (Kúria 1926 jan. 29. P. VII. 4534/1925. sz.) Indokok: A megtámadás hiányában a Pp. 534. §-a értelmében e helyütt is irányadó fellebbezési bírósági ítéleti tényállás alapulvételével az e részbeni anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával döntött a fellebbezési bíróság, amikor a jelen perbeli adás-vételi ügyletet nem záros határidőre kötöttnek minősítette; mert a B) alatti kötlevél tartalmából kitűnően a szóban levő. bor átvételére és vételárának egyidejű kifizetésére kitűzött 1919 május 28-iki határidőnek a peresfelek csakis azt a jelentőséget tulajdonították, hogy ennek sikertelen eltelte esetére az alperes, mint eladó részére a visszalépés jogát kívánták kikötni, nem pedig azt, hogy e határidő elteltével a perbeli adás-vételi ügylet feltétlenül hatályát veszítse. Ilyen körülmények között pedig a fennforgó esetben fix ügyletről szó sem lehet. Az irányadó tényállás szerint az alperes a részére kikötött ezzel a visszalépési joggal nem élt; ezen az alapon pedig helyes jogi döntéssel állapította meg a fellebbezési bíróság azt is, hogy a felperes, mint vevő 1919 november 23-án a fizetés felajánlása mellett való teljesítés követelésével késedelemben még nem volt és hogy az alperes ennélfogva jogellenesen tagadván meg a fizetés elfogadását és a teljesítést, e miatt a felperesnek kártérítéssel tartozik; minthogy az ugyancsak irányadó tényállás szerint a felperes részéről való árdrágítás esete fenn nem forog. Vétel: vételárelőleg visszafizetésében késedelem kezdő időpontja 37. akkor áll be még csak beszerzendő árának