Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

ffiletjogi Döntvénytár, Indokok : Jogszabály, hogy az adós tartozását teljesítés hatályával bírói letétbe helyezheti akkor, ha a hitelező elfogadási késedelembe esett, vagy ha az adós a hitelező* személyében fekvő egyéb okból, vag) inert a hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanságban van, kötelezettségét fizetés által éppen nem, vagy veszély nélkül nem teljesítheti. A nem vitás tényállás szerint az úgynevezett Földmívelésügyi Népbiztos rendelkezése folytán felperes 9,Í38 kg rézgálieot szállítón ;i Komárommegjei direktórium rímére: kg kinti 7 K i>() tillérnyi vételárnak kiűzetésével az említeti népbiztosság alperest, illetve jogelődjét bízta meg. Ez a vételár 1919 július 7-én vált esedékessé. Ez1 megelőzően azonban szavatoskóflt perbelépeti Magjai- fémbehozatali és kereskedelmi részvénytársaság arról értesítene az alperesi, bog) a szóbanlevő rézgálicmennyiség ellenértékei, miután a rézgálie az ő tulajdona, közvetlenül vele számolja el. Ezt az álláspontját a további levelezések során a felperes tiltakozása dacára is fenntartotta, sőt ííi|9 szeptember hó 2-án a szóbanforgó vételár iráni felperes ellen pert is indított és ebbe a perbe alperest, illetve jogelődjét is bevonta. Figyelemmel már most arra a körülményre, hogy a !>. alszámií iratok tanúsága szerint azl a rézgálieot, amely a kommunizmus idejében a Komárommegyei direktórium részére a felperes nagytétényi telepéről az alperes útján kiutaltatott, az úgynevezett Földmívelésügyi Népbiztossághoz a Magvar lémbehozatali és kereskedelmi részvénytársaság mint saját tulajdonát jelentette be és utóbbi a vételár igénylése tárgyában az alpereshez intézett leveleiben idényének alátámasztása végett erre a körülményre hivatkozott is; nyilvánvaló, hogy alperesnek ily körülmények közt kellő gondosság kifejtése mellett is alapos kételye leheléit aziránt, hogy az ilykép vitássá lett követelés tekintetében voltaképpen ki a hitelező. Jogos volt léhát az alperesnek az az eljárása, hogy a hitelező kilétének bizonytalansága okából a vitás vételárkövetelést bírói leiéibe helyezte; a fellebbezési bíróságnak ily tartalmú megállapítása anyagi jogszabályba nem ütközik. Nem helyiálló azonban a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely szerint a fenti letétbehelyezés folytán az alperes kötelezettségét egészben megszűntnek mondolta ki. Ugyanis az előrebocsátoüak szerint a szóbanforgó vélelárlartozás 1919 július hó T-én már esedékes volt, alperes tehát, aki a hitelező kilétének bizonytalansága miatt a fizetés lielyetl a bírói letétbe helyezést választolta, tartozóit volna az esedékességkor haladéktalanul a Fizetendő összegei bírói letétbe helyezni. Ennek dacára alperes azt csak hónapokkal később, csupán 1920 január hó 23-án, tehát késedelmesen helyezte bírói leiéibe, amikor a magyar korona az 1919 júl. hó 7-i értékéhez képest lényegesen csökkent. Ily körülmények közt az eredeti összegében bírói leiéibe helyezeti 6*8,335 K a vételárlarlozás teljes kiegyenlítéséi nem is eredményezhette. Hiteljogi Döntvénytár. XIX. i :',