Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. 9 megítélő fellebbezési bírósági rendelkezés az anyagi jogot sérti, e részben tehát felülvizsgálati kérelmének helyet adni kellett. A teljes, vagyis 100%-os valorizálásnak a bírói gyakorlat értelmében csakis abban az esetben lehet helye, ha a hitelező kimutatja azt, hogy követelésének a lejáratkor való megfizetése esetén ezt teljes egészében megóvhatta volna az elértéktelenedéstől. Ezt azonban a felperes nem is vitatta és a fellebbezési bíróság ítéletében sem foglaltalik ilyen értelemben való tényállás. Ennélfogva a kir. Kúria a valorizációt csak 70% erejéig ítélte meg. Nyugdíjvalorizáció. 6. /. Helytelen az az álláspont, hogy a nyugdíjazott tisztviselőnek olyan nyugdíjra lehet igénye, amely abban az esetben járna neki, ha az általa betöltött munkakörrel és szolgálati évekkel az ítélethozatal idején ment volna nyugalomba. — //. A működési pótlék címén folyósított javadalmazás nem tartozik a nyugdíjszabályzaiban említett fizetés rendes fogalma alá, mindezek csak a nyugdíjemelés mértékének jneg határozásánál figyelembe vehető szempontok. (Kúria 1925 nov. 26. P. II. 4593/1925. sz.) K. E. nyug. biztosítási főfelügyelő felperesnek Első Magyar Altalános Biztosító Társaság alperes ellen havi 500 aranykorona nyugdíj iránt meghozta a következő ítéletet: A kir. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt ad. indokok: Nem vitás a peres felek között, hogy felperest, aki az alperesnél 35 éven keresztül teljesített szolgálatot, az érvényben levő nyugdíjszabályzat alapján nyugdíj illeti, a felperes részére 1917 május havában megállapított évi 6600 K nyugdíj az időközben megváltozott gazdasági viszonyok között céljának és rendeltelésének meg nem felelt ; ezt azáltal, hogy a felperes nyugdíját önként havi 1.400,000 K-ra felemelte, aíperes is elismerte. Vitás azonban a nyugdíj mennyisége, amire nézve felperes azt vitaija, hogy őt a tényleges szolgálatban legutóbb élvezett fizetése, munkaköre és szolgálati ideje után legalább havi 800 aranykorona nyugdíj illeti. Ezzel szemben alperes azzal védekezik, hogy a felperes nyugdíjának havi 1.400,000 K-ra történt felemelésével teljesítőképes-