Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. gadni, amelyek a B) alatliban szabályozót! feltélelek körén kívül esnek. Ehhez képest alperesnek az utóbbi okirat szerint: meghatározott időpontig teljesítendőleg vállalt áru szállítási kötelezettségét a 3'/. alatti «eladási feltételek* nem érintik. Nem sért tehát anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel a szerződés teljesítését jogellenesen megtagadó eladó alperes kártérítési kötelezettségét megállapította. = Minthogy a vevő lehívási kötelezettsége vitán kívül álJott, ő a lehívás időpontjára nézve akkor sem járhat el önkényesen, ha e tekintetben az ügylet kikötést nem tartalmaz (Kúria P. VIII. 1361/1917.), hanem köteles a lehívást oly módon teljesíteni, hogy kb. egyenletesen oszoljék meg a szállítandó áru mennyisége az időtartamra. Ügy létértelmezés: kezesség. 102. A készfizető kezes ellen irányuló kereset elutasíttatott, mert a kezesség vállalása ellenében a felperes a kezes férje ellen tett feljelentés visszavonását tartalmazó kérvényt volt köteles utóbbinak átadni, de az eljárás megszűnése ezen kérvény ellenére sem következett be. (Kúria 1926 szept. 22. P. VII. 2584/1926. sz.) Indokok: A felperes arra alapítja felülvizsgálati kérelmét, hogy a fellebbezési bíróság a jognyilatkozatok értelmezéséről szóló anyagi jogi szabályokat megsértette. Ez a panasza azonban nem alapos. A nem vitás tényállás szerint ugyanis az alperes férje ellen a felperes feljelentésére sikkasztás bűntelte miatt bűnvádi eljárás volt folyamatban és az alperes a bűnvádi eljárás folyama alatt vállalt férjének a felperessel szemben fennálló tartozásáért készfizető kezességet az iratoknál fekvő egyességi okiratba foglalt azzal a feltétellel, hogy a felperes a kezességvállalás ellenében a m. kir. államrendőrséghez címzett, a feljelentés visszavonását tartaltalmazó kérvényt fog az alperes férjének átszolgáltatni. Az anyagi jog szerint a szerződések értelmezésénél a feleknek a szerződés megkötésekor volt akarata irányadó és a szerződési nyilatkozatot oly értelemben kell venni, amint azt a másik félnek a fennforgó körülmények józan méltatása mellett az élet felfogása szerint értenie kellelt. Figyelemmel az alperes és férje közölti házastársi viszonyra, a felperes nem adhatott az alperes fentidézett kezességi nyilatkozatának más értelmet, minthogy az alperes a kezesség elvállalását a férje ellen folyó bűnvádi eljárás megszűnésétől teszi íüggővé, mert az alperesnek mint hitvestársnak,