Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. kozó rendelkezés hatályon kívül helyezése melleit megállapítja, hogy felperesnek az alperes vasút" létszámából való törlése szabályellenes volt. Indokok: Az irányadó tényállás szerint az alperes vasútnál főfelügyelői minőségben szolgálatban állott és 1921 július 14-én engedéllyel szabadságra távozott felperes, Belgrádban töltött és 1921. évi augusztus havában lejáró szabadságáról kellő időben vissza nem érkezvén, alperes Őt a létszámból törölte. Felperes panasza az, hogy az 1914 : XVII. le. 54. §-a ugyanazon törvény 56. §-ára való tekintettel nem alkalmazható az alperes szolgálati szabályzatának az alkalmazottra kedvezőbb 73. §. 2. pontjával szemben, mely a létszámból való törlést csak akkor engedi meg, ha a tisztviselő a szolgálatból engedély nélkül távozik, de nem akkor is, ha — mint azt a törvény megszabja — engedély nélkül elmarad. E panasz nem alapos; mert a szolgálati szabályzat 24. §-a a szabadság túllépését szintén engedély nélküli igazolatlan távollétnek tekinti és ekként egyéb feltételek fennforgása esetén a létszámból való törlésnek a szolg. szabályzat 73. §. 2. pontja értelmében ezen az alapon is helye volna. Mindazonáltal alaposak felperes egyéb panaszai. A vasúti szolgálati rendtartásról szóló 1914: XVII. tc. 54. §-a a szolgálati viszonynak a vasút részéről a létszámból való törlés útján történő egyoldalú felbontását csak arra az esetre engedi meg, ha a tisztviselő vagy évi fizetéssel bíró eg\éb alkalmazott engedély nélkül távozik vagy elmarad és a hozzá intézett felhívás ellenére a felhívás kézbesítésétől számított három nap alatt elmaradását nem igazolja vagy szolgálattételre nem jelentkezik. Az elbocsátásnak a fegyelmi eljárás biztosítékait nélkülöző ezt az egyoldalú módját a törvény a nyilvánvaló szándékos engedetlenség esetére állapította meg, de nem arra az esetre, midőn az alkalmazottat a szolgálatba való visszatérésben erőhatalom vagy az azzal egy tekintet alá eső betegség gátolja. Kitűnik ez abból is, hogy az idézett törvény 17. §-a és a szolgálati szabályzat 24. §-a szerint, ha az alkalmazott ellen igazolatlan távollét miatt eljárás tétetett is folyamatba, utólagos igazolásnak van helye, melynek elfogadása esetén az alkalmazottat távolmaradásért joghátrány nem érheti. A meg nem támadott tényállás szerint felperes 1921 augusztusban szabadságáról kellő időben vissza nem érkezvén, alperes 1921 augusztus 18-án vele szemben az 1914: XVII. tc. 54-ik §-ában előírt eljárás megindítását határozta el; 1921 augusztus 19-én az 5 •/. a. levéllel felperest három nap alatti jelentkezésre az 54. §. 2. pontjában meghatározott következmények terhével felhívta; a felhívást felperesnek kézbesíteni nem tudta és ezért 1921 augusztus 20-án saját hirdetési tábláján kifüggesztette és onnan augusztus 24-én levette és 1921 aug. 26-án meghozta a 12 7. alatti jegyzőkönyvben foglalt és felperest e létszámból törlő határozatát, noha ekkor már birtokában volt felperes 1921 augusztus 21-én kelt 3 •/. alatti igazoló és betegségét bejelentő levelének és az F) alatti orvosi