Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

96 Hiteljogi Döntvénytár. a közkereseti társaság feloszlása folytán a társasági vagyonból jutott. A F. L. által alapított üzlet tehát jogilag azonos a megszűnt közkereseti társaság üzletével. A dolog ilyen állásában pedig annak a kérdésnek vizsgálata, hogy a közkereseti társaság megszűnésekor a társasági vagyonból mi jutott az egyik, mi a másik lárstulajdonába, a jogvita eldöntésére merőben közömbös. Minthogy ezek szerint az alperes a «V. és S. sz. és I. és p r V. és F.» közkereseti társasággal szemben üzletátvevőként jelentkezik és így az üzletálruházás esete fennforog: kétségtelen, hogy alperes az átvett üzletből eredő azokért a tartozásokért, amelyek az üzlet átruházásakor már fennállottak és amelyeket az alperes az átvétel idején ismert vagy a rendes kereskedő gondosságával megtudhatott, az 1908 : LVII. tc. 1. §-a értelmében felelős. A fellebbezési bíróságnak ezzel ellenkező ítéleti döntése tehát az anyagi jogot sérti. = Nézetünk szerint a döntés nem helytálló, mert a volt társasági tag által létesített üzlet jogi értelemben éppenséggel nem azonos a közkereseti társaság üzletével, ha gazdasági értelemben azon vagyonilletőségéből létesítette is azt, amelyet a közkereseti társaság feloszlásakor kapott. A közkereseti társaság hitelezője az előbbi volt tagja által utóbb alapított üzlet átvevője ellen ily alapon nem lépett föl. Valorizálás: 70. alkalmi egyesülés kizárt tagja nyereségrészesedéséé. (Kúria J926 júL i p vn 1628/1926 SZ ) Indokok: Az irányadó tényállás mellett helyes következtetéssel állapította meg a fellebbezési bíróság azt, miszerint a peresfeleknek, mint egymással szerződött ügyleti feleknek szándéka arra irányult, hogy a «H. S.-P., B.» cég képviseli jogát, az általuk alapítani tervezett részvénytársaságnak már megalapítása előtt is ki fogják anyagilag használni és ezen az alapon az elsőbíróság ítéletéből átvett helyes indokolással, anyagi jog sérelme nélkül állapította meg azt, hogy a felperes a társaságból való kizáratása idején és még a tervbe vett részvénytársaság megalakulása előtti időben az alperesek által elért tiszta nyereségnek, amely harmadrendű alperesnek saját eskü alatti vallomása szerint 75.000,000 koronát tett ki, őreá (felperesre) eső részét az alperestől követelni jogosult. Alaptalan ugyanis a harmadrendű alperesnek idevonatkozóan anyagi jogszabálysértést vitató az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság a KT. 62. §-ának 2. bekezdésében foglalt jogszabály sérelmével marasztalta alpereseket a felperes részére megítélt