Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

84 Hiteljogi Döntvénytár. eltelt idő alatt lényegesen emelkedett. Súlytalan felperesnek az ar érvelése is, hogy ő 1924 február hó 11-én azért ajánlotta fel magyar koronában a fizetést, mert a Devizaközponttól ekkor nem tudott frankokat beszerezni, mert pénztartozásoknál a pénz beszerzésének veszélye kizárólag az adóst terheli; következésképpen a felperes által vitatolt fenti körülménynek még valósága esetén sincs a peres kérdés eldöntésénél jelentősége. Minthogy ezek szerint a fellebbezési bíróságnak, a felperest kártérítési keresetével elutasító jogi döntése az irányadó anyagi jogszabályoknak megfelel : felperesnek alaptalan felülvizsgálati kérelme elutasítandó volt. Deuizaközpont engedélyének megszerzése 61. adós terhe az esetben is, ha külföldi hitelező részére külföldi koronákban tartozott belföldi pénzintézetnél teijesiteni. (Kúria 1926 máj. 19. P. VII. 8076/1925. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság által megállapított, a Pp. 507. §-ához képest az elsőbíróság ítéletéből átvett, meg nem támadott s ezért irányadó tényállás szerint az volt a feleknek a megállapodása, hogy alperes a felperestől 1921 július havában meg- és átvett árúk vételárát effektív cseh koronában tartozott megfizetni s csak e per folyama alatt 1924 február 12-én létesült X/l. alatti egyességgel tértek el ettől s állapodtak meg abban, hogy amennyiben alperes 14 napon belül a fizetés napját megelőző napon jegyzett prágai árfolyam alapul vételével megállapítandó oly külföldi magyar korona összeget fizet le a felperes által megjelölt banknál felperes javára, amelyért 30,000 cseh korona vásárolható és bizonyos költségeket is fizet, úgy felperesnek a felek közti kereseti jogviszonyból semmi követelése fenn nem marad. Alperes azonban 1924 február 28. napján elkésetten nem a február 27-én volt 1360 K-ás, hanem a február hó 13-án volt 826-4 magyar koronás árfolyam alapul vételével 24.800,000 K-t fizetett csak le a felperes javára a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál. Eszerint alperes az egyességben vállalt kötelezettségének eleget nem tett s felperes jogosan állhatott el az egyességtől, amely nyilván a peresfelek közti jogviszonynak a megállapított határidőn belül leendő rendezését célozta, s melyre nézve alperes sem lehetett kétségben az X/l. alatti, fent ismertetett tartalmánál fogva aziránt, hogy ha felperes fennálló követelésének egy részét elengedte is, ezt csak annak ellenében tette, hogy követelésének az egyességgel fenntartott részét a megállapított idő-