Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiteljogi Döntvénytár. -2 1 Minélfogva a felperes ettől az időtől kezdve mindenesetre követelheti a pénz értékcsökkenésének megtérítését, azaz a valuta átszámítását, amikor a számadási kötelezettség megállapítása iránti perben az elsőbírói — jogerőre is emelkedett — ítélet meghozatott, vagyis 1921. évi június 22. napjától, kezdődően. Valorizálás megtagadása, 22. habár a korábbi perben a hitelező ezt az igényét csak fenntartotta. (Kúria 1925 jan. 29. P. II. 3920/1924. sz.) indokok: A kir. Kúria jogi álláspontja szerint a pénzérték csökkenésével előálló vagyoni hátrányból származtatott igény járulékos természetű és csak a fél kérelmére lévén elbírálható, a főkötelezettség iránt indított perben érvényesítendő, s a kérelem elmaradása, azt a jogi vélelmet vonja maga után, hogy a fél ezen a címen nem kíván igényt, érvényesíteni. Következéskép ennek az igénynek a főkötelezettséggel való járulékos jogi kapcsolatánál fogva, annak egy utóbbi perben való érvényesítése a késedelmi kamat helyett a hitelezőt megillető, kártérítésről szóló 1923: XXXIX. tcnek itt nem alkalmazható 6. §-ában érintett különös esettől eltekintve, ebből az okból ki van zárva. Habár tehát a felperes a korona romlásának tudatában ezt a kártérítés jellegű igényét a fellebbezési bíróság ítéleti ténymegállapítása szerint fenn is tartotta, de a korábbi perben érvényesíteni elmulasztotta, felperes utólagos átértékelés iránti keresete nyilván elkésett, a fellebbezési bíróság felperest ebből az okból keresetével helyesen utasította el. — A Kúria VII. tanácsának az alább közölt 23. számú határozatából kitetsző állásfoglalása szerint a jogfénntartásnak a korábbi perben való kijelentése elegendő. Valorizálás megtagadása, 23. mert a hitelező ezt az igényét nem tartotta tenn' (Kúria 1925 jan. 22. P. VII. 2721/1924. sz.) Indokok: A valorizációnak feltételeihez képest oly esetben, midőn az adósnak azon jogellenes magatartása, amely a bírói gyakorlat szerint alapot nyújt a valorizációra, a jogerős ítélettel való marasztalás után folytatódik azáltal, hogy az adós tartozását meg nem fizeti, tűri azt, hogy ellene hitelezője végrehajtást vezet, a követelésnek végrehajtás útján való behajtását is megakadályozza, akkor nincsen törvényszerű akadálya annak, hogy az adós ezen vétkessége következményeként a követelés utólagosan valorizál-