Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiteljogi Döntvénytár. 117 bői a kir. Kúria is úgy találta, hogy a felperesnek a vételárkövetelés felértékelésére (valorizáció) vonatkozó követelési igénye a fellebbezési bíróság ítéletében helyesen kifejteit és e helyütt is elfogadott indokból nem jogosult, amennyiben a heti kamat (koszi-kamat) kikötése a korona romlásával járó esetleges károsodás elleni védekezést a dolog természete szerint már magában foglalja. ' Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja: hogy az ítéletében kiemelt és mérlegelése körébe vont bizonyító adatok mellen a felperes állal még bizonyítani kívánt és az alperes utólagos kötelezettség vállalására nézve felhozott tények elannyira valószínűtlenek, hogy még a felperesre nézve kedvező tanúvallomások tétele esetén sem lenne azokból megállapítható, miként az alperes a követelés valorizáltan leendő megfizetésére nézve magát kötelezle volna ; az e tekintetben ajánlott bizonyítás felvételét tehát a fellebbezési bíróság jogszabály sértése nélkül mellőzte, a felperes vonatkozó kérelme ekként alaptalan. Úgyde a dolog ily állásában és még ha a felperes a korona időközi értékcsökkenésével beállott árfolyamkülönbözet összegét a lejárat és a lényleges fizetés idejére nem is követelheti, mégis köteles megtéríteni azt az összeget, amely a kétségbe nem vont kereseti előadás szerint a felperest megillető heti 3% kamatnak megfelel. Ez az összeg pedig az 1924 január 8. napjától március 15. napjáig, vagyis 10 hétre számítva 1.887,631 koronának felel meg, erre azonban az alperes 5. 7. jelű levelének tanúsága szerint kamat címén csak 843,141 koronát fizetett, ekként 1.044,490 koronával maradt hátralékban, erre az összegre tehát a felperes követelése jogosult, amennyiben a felperesnek erre vonatkozó kérelme az ezt az összeget tetemesen meghaladó kereseti követelés megítélése iránt indított kereseti kérelemben bennfoglaltnak tekintendő; a fellebbezési bíróság tehát a felperest keresetével ily vonatkozásban az anyagi jog megsértésével utasította el. Vétel; szolgáltatás oszthatatlansága. 101. Az árúszolgáltatás jogi oszthatatlansága azon az alapon mondatott ki, hogy a szóbanlévő 2 waggonra nézve, annak próbaszállítmáng-jellege köttetett ki és ugyanezt a 2 waggon fát alperes vevő továbbadta el. Tr, . „ r„ (Kúria 1925 szept. 17. P. VII. 1304/1925. sz.) Indokok: A nem vitás tényállás szerint alperes körülbelül ']00m3 — 5 waggon idősebb, revesedelt, de egészséges, kéregnél-