Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiteljogi Döntvénytár. « 105 Minthogy pedig felperes könyvkivonatát 1921 szept. 16-án az alperesnek megküldte és őt az 1918. és 1919. évben átvett olyan árúk vételárának fizetésére hívta fel, melynek nagyobb részét alperes azonnal el is ismerte, keresetét pedig már 1922 április 26-án beadta: az alperest a közönséges késedelmet meghaladó fizetési mulasztás terheli: ennélfogva nem sértett anyagi jogszabályt az elsőbíróság, midőn felperes átértékelési kérelmének helyt adott. Alaptalanul panaszolta alperes, hogy az elsőbíróság megsértette az 1907: LXI. te. 8. §-ának a hatásköri összeütközések esetére előírt szabályait; mert az általa csatolt 39657/1920. szám alatt kelt kereskedelemügyi miniszteri irat, melyben a miniszter azt bizonyítja, hogy alperes vasút fizetési kötelezettsége csupán abban az időpontban állapítható meg, melyben teljesítő képességének helyreállta várható, nem olyan közigazgatási hatósági intézkedés, mely a bírói határozatot kizárná, hanem a 12.600/1915. I. M. E. szám alatt kibocsátott V. moratórium, eljárási rendelet 11. 2; pontjában előírt bizonyítvány, amelynek alapján a teljesítési határidő megállapítása bírói hatáskörbe utaltatott; és mert ekként nincs oly közigazgatási hatósági intézkedés, amellyel az elsőbíróság ihatásköri összeütközésbe került volna. Nem sértette meg az elsőbíróság az 1923 : XXXIX. tc. 8. §-ának és az ott felhívott 1907:111. tc. 13: §-ának rendelkezéseit sem; mert az 1923: XXXIX. tc. 8. §-a csak a vasúti üzemeknek a nemzetközi egyezményen és vasúti üzletszabályzaton, tehát fuvarozási ügyleten alapuló pénztartozásaira nézve zárja ki a valorizálással nem azonos késedelmi kárra vonatkozó rendelkezések alkalmazását, de magát az átértékelést el nem tiltja; és mert alperesnek lisztárúk vételáráért fennálló tartozása nem az említett jogalapból, hanem adásvételből ered; és mert alperesre, amely nem állami, törvényhatósági, vagy községi üzem, hanem részvénytársaság, a tisztán magánjogi alanyként vállalt eme tartozásaira, melyek nem ipari szükségletekre és munkálatokra, hanem jóléti intézményei részére beszerzett élelmi szerekre vonatkoznak, sem az 1923 : XXXIX. tc. 8. §-ának sem a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907 : III. tc. 13. §-ának, rendelkezései nem alkalmazhatók. A felhívott 39,657/1920. K. M. számú bizonyítvány, mely az 1920. évben kelt, nem nyújthat bizonyítékot arra, hogy alperes 1921 szept. 16-ától fogva, ahonnan felperes az átértékelést kérte, vagy az előző pernek 1922. évi ápr. 26-án történt megindításától kezdve a fizetésben erőhatalom állal gáloltatott volna; és hogy fizetési kötelezettsége tovább is felfüggesztendő lett volna; annál kévésbbé, mert alperes a perindítás előtt az 1922 január 5-én kelt levelében néhány havi haladékot kért, utóbb pedig teljesített is, ennélfogva alperes vagyoni helyzete nem tekinthető oly men-