Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

96 Hiteljogi Döhtöénytár. szerződésben azonban kiköttetett az is, hogy a szóbeli megállapodás óta keletkezett összes üzleti terhekért a másod- és harmadrendű alperes eladókat semmiféle kötelezettség terhelni nem fogja, ezekért a kötelezettségekért a felelősség egyedül K. S. és dr. B. R. vevőket terhelendi. Az ilykép létesült adásvételi szerződés megkötése után 1919 novemberben és decemberben a nem vitás tényállás szerint K. S. a felperes raktárából gyógyárukat szállíttatott a «L. 31. utóda» cég címére és ugyancsak K. S. 187,000 cseh korona készpénzt vett fel a felperes pénztárából. Felperes az általa szállított árúk vételárának és a 187,000 cseh korona kölcsönnek a csatolt könyvkivonat szerint még törleszletlen részét követeli másodes harmadrendű alperesektől, mint az időközben már megszűnt «L. M. utóda» cég közkereseti társaságnak a tagjaitól azon az alapon, hogy ezek a társaság kötelezettségeiért a KT. 88. és 90. Jj-ai értelmében egyetemlegesen felelősek, a negyedrendű alperest pedig ugyanezért a követelésért az 1908:LVII. tc. alapján azért perli, mert az elsőrendű alperesként perbevont «L. 31. utóda» cég a negyedrendű alperesre lett átruházva. A KT. 88. §-a értelmében a közkereseti társaság tagjai a társaság kötelezettségeiért egész vagyonukkal egyetemlegesen felelősek ugyan s habár a most idézett törvényszakasz második bekezdése szerint ezzel ellenkező megállapodás harmadik személy irányában joghatállyal nem bír, a fennforgó esetben felperes keresete a másod- és harmadrendű alperesek irányában mégis alaptalan, azért, mert a fenti irányadó lényállás szerint ezeknek az alpereseknek a kereseti követelés iránti felelőssége a NB. alatti adásvételi szerződésben kizáratott, a másod- és harmadrendű alperesek felelősségének a NB. alattiban foglalt ez a korlátozása pedig felperes irányában is joghatályos annálfogva, hogy a NB. alattiban foglalt másod- és harmadrendű alpereseknek a kereseti követelésért való felelősségét kizáró szerződést a tényállás szerint másod- és harmadrendű alperesekkel, mint egyik vevő ugyanaz a K. S. kötötte, aki felperesnek akkor s azulán a kereseti ügyletek megkötésekor is ügyvezető igazgatója volt s akinek, mint ügyvezető igazgatónak a tudomása azonos magának a felperesnek a tudomásával, felperes tehát nem tekinthető olyan harmadik személynek, akivel szemben a másod- és harmadrendű alperesek felelősségének a korlátozása joghatállyal nem bírna. Ebből folyik egyúttal a kereseti követelésnek a negyedrendű alperessel szemben való alaptalansága is. A negyedrendű alperes különben a kereseti követelésért feleiőssé még azért sem tehető, mert a másod- és harmadrendű alperesek üzletüket nem is a negyedrendű alperesre, hanem K. S. és dr. B. R.-ra ruházták. Ezen az állásponton anyagjogi szabály sérelme nélkül van felperes mindhárom alperes elleni keresetével elutasítva. = Az ügyvezető igazgatónak saját ügyében való tudomása nem tekinthető a rtg. tudomásának; folytatólagos (sorozatos) üzletátruházások esetében az üzletátvevők egyetemleg felelnek a hitelezőnek.