Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiteljogi Döntvénytár. Elkobzás és szerződési zálogjog összeütközése. 77. Büntető perben elkobozták azt az árut árdrágító visszaélés bűntettének elkövetése miatt, amelyre a Vásárpénztár kézizálogjogot szerzett. A Kúria a tábla ítéletének megváltoztatásával elutasította a Vásárpénztárt a kincstár ellen annak tűrésére indított keresetével, hogy az árúból magát korábban szerzett jóhiszemű zálogjog alapján kielégíthesse. (Kúria 1925 jún. 9. P. IV. 1906/1924. sz.) Indokok : Felperes keresetében azt kérte, hogy mivel az a 150 q zsír, amelyet M. F.-né a sertésközvágóhíd hűtőházában beraktározott és amelyre ő, a M.-nénak nyújtott készpénzelőlegek biztosítása céljából kézizálogjogot szerzett, a kir. Kúriának a M.-né ellen árdrágítás bűncselekménye miatt utóbb lefolytatott büntető ügyben keletkezett — — — 1922. számú ítéletével jogérvényesen elkoboztatott : az alperes kir. kincstár, mint amely az elkobzás folytán a zsírnak új tulajdonosává vált, annak tűrésére köteleztessék, hogy felperes az általa jóhiszeműen és jogszerűen szerzett zálogjoga alapján magát a zsír vételárából követelése erejéig kielégíthesse. A perben elsősorban vitássá vált az, hogy a felperes zálogszerzése jóhiszeműnek és a kézizálog szerzésének módozatait meghatározó jogszabályok szempontjából jogszerűnek tekinthető-e? Ennek a vitás kérdésnek az elbírálása azonban, mint az alábbiakból kitűnik, ebben a perben ügydöntő jelentőségű nem lévén: a fellebbezési bíróság azzal az eljárásával, hogy a vitás kérdést illetően a felülvizsgálattal élő alperes részéről javaslatba hozott bizonyítás kérdésében nem intézkedett, lényeges eljárási szabályt nem sértett, miért is az ide vonatkozó felülvizsgálati panasz figyelembe nem vétetett. Az egyébként nem vitás tényállás pedig a következő: a kir. Kúria a jelen perhez másolatban csatolt, valódiságára kétségbe nem vont — 1922. szám alatt az 1922 október 17. napján meghozott ítéletével M. F.-né vádlottal a budapesti kir. büntetőtörvényszék, mint uzsorabíróság 1922. sz. ítéletének rendelkező részében megjelölt cselekménye miatt az 1920 : XV. le. 1. §-ának 4. és 5. pontjaiban meghatározott s az 1920: XXVI. tc. 8. §-ának második bekezdése szerint minősülő árdrágító visszaélés bűntettében bűnösnek mondotta ki és a reá mért fő- és mellékbüntetéseken és vagyoni elégtétel fejében a kir. államkincskincstár részére fizetendő 1.000,000 K-nak a vádlott terhére rovásán kívül — annak a megállapítása mellett, hogy az a 150 q zsír, amelyet az uzsorabíróság lefoglalt, a bűncselekmény eszközéül szolgált — helybenhagyta az uzsorabíróságnak azt a rendelHiteljogi Döntvénytár. XVIII. 6