Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiteljogi Döntvénytár. Elkobzás és szerződési zálogjog összeütközése. 77. Büntető perben elkobozták azt az árut árdrá­gító visszaélés bűntettének elkövetése miatt, amelyre a Vásárpénztár kézizálogjogot szerzett. A Kúria a tábla ítéletének megváltoztatásával elutasította a Vásárpénztárt a kincstár ellen annak tűrésére indí­tott keresetével, hogy az árúból magát korábban szer­zett jóhiszemű zálogjog alapján kielégíthesse. (Kúria 1925 jún. 9. P. IV. 1906/1924. sz.) Indokok : Felperes keresetében azt kérte, hogy mivel az a 150 q zsír, amelyet M. F.-né a sertésközvágóhíd hűtőházában beraktározott és amelyre ő, a M.-nénak nyújtott készpénzelőlegek biztosítása céljából kézizálogjogot szerzett, a kir. Kúriának a M.-né ellen árdrágítás bűncselekménye miatt utóbb lefolytatott büntető ügyben keletkezett — — — 1922. számú ítéletével jogérvényesen el­koboztatott : az alperes kir. kincstár, mint amely az elkobzás folytán a zsírnak új tulajdonosává vált, annak tűrésére köteleztessék, hogy felperes az általa jóhiszeműen és jogszerűen szerzett zálogjoga alapján magát a zsír vételárából követelése erejéig kielégíthesse. A perben elsősorban vitássá vált az, hogy a felperes zálog­szerzése jóhiszeműnek és a kézizálog szerzésének módozatait meg­határozó jogszabályok szempontjából jogszerűnek tekinthető-e? Ennek a vitás kérdésnek az elbírálása azonban, mint az alábbiakból kitűnik, ebben a perben ügydöntő jelentőségű nem lévén: a fellebbezési bíróság azzal az eljárásával, hogy a vitás kérdést illetően a felülvizsgálattal élő alperes részéről javaslatba hozott bizonyítás kérdésében nem intézkedett, lényeges eljárási szabályt nem sértett, miért is az ide vonatkozó felülvizsgálati pa­nasz figyelembe nem vétetett. Az egyébként nem vitás tényállás pedig a következő: a kir. Kúria a jelen perhez másolatban csatolt, valódiságára kétségbe nem vont — 1922. szám alatt az 1922 október 17. nap­ján meghozott ítéletével M. F.-né vádlottal a budapesti kir. bün­tetőtörvényszék, mint uzsorabíróság 1922. sz. ítéletének rendelkező részében megjelölt cselekménye miatt az 1920 : XV. le. 1. §-ának 4. és 5. pontjaiban meghatározott s az 1920: XXVI. tc. 8. §-ának második bekezdése szerint minősülő árdrágító vissza­élés bűntettében bűnösnek mondotta ki és a reá mért fő- és mellékbüntetéseken és vagyoni elégtétel fejében a kir. államkincs­kincstár részére fizetendő 1.000,000 K-nak a vádlott terhére rová­sán kívül — annak a megállapítása mellett, hogy az a 150 q zsír, amelyet az uzsorabíróság lefoglalt, a bűncselekmény eszkö­zéül szolgált — helybenhagyta az uzsorabíróságnak azt a rendel­Hiteljogi Döntvénytár. XVIII. 6

Next

/
Thumbnails
Contents