Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

Hiteljogi Döntvénytár. radványát jogosan igényli tehát az alperes a viszonkeresete támasztásától járó kamataival együtt. Ugyanez időponttól volna a felperes által tartozatlanul visszatartott összeg a teljes értékreslitució esetén valorizálandó is. Minthogy azonban a jogalap kérdésében az alperes a perben alaptalanul védekezett s a felperest megillető kárösszeg bírói döntéstől függött, miért is méltánytalan volna a pénzromlás következményeit teljes egészükben a felperesre róni, tehát az értékkülönbözetnek csak felerészében látta a kir. Kúria a felperest marasztalandónak. Valorizálás megtagadása 44. nem teljesítés miatt követelt kárra nézve, bár az eladó alperes védekezése az alap kérdésében sikertelen volt, ellenben az összegszerűségre eredményes. (Kúria 1925 ápr. 17. P. VII. 5905/1924. sz.) Indokok: A felperes szerencsi cukorgyára részére vette meg az alperesektől a kereseti 3000 darab zsákot, tehát az alperesek nem mentesülhetnek a felperes által a KT. 356. §-ának 2. pontja alapján követelt árkülönbözet megfizetésének kötelezettsége alól abból az okból, mert a felperes nem zsákkereskedő és a kereseti zsákokat nem tovább-eladás céljából vette. Felperes a keresetben 772,500 K árkülönbözeti összeg megfizetését kövelelte az alperesektől és ezt a követelését leszállította a per folyamán előbb 525,300, utóbb 510,000 K-ra és ebből megítéltetett részére, a fellebbezési bíróságnak a felperes által meg nem támadott ítéleti döntése szerint 105,000 K árkülönbözet. Habár az alperesek perbeli védekezése a jogalap s a kártérítési kötelezettség tekintetében alaptalan volt, de nagyrészben sikerre vezetett az általuk fizetendő kártérítési összeg mennyiségét illetően. Ekként az alperesek perbeli védekezése nem volt egészben alaptalan s így nem állapítható meg terhükre perbeli védekezésük folytán a puszta fizetési késedelmet meghaladó az a vétkesség, amely az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében alapul szolgálhat a követelés valorizált megítélésére. Megsértette tehát a fellebbezési bíróság az irányadó anyagi jogot azzal, hogy a felperest megillető 105,000 K kárösszeget a keresetindítás időpontjára valorizáltan ítélte meg. Vétel létrejötte, valorizáció kezdő időpontja. 45. A vételi megrendelésre azt válaszolta a másik fél, hogy romániai megbízottjának átírta s hogy