Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

22 Hiteljogi Döntvénytár. tassék. Nem áll azonban ez a szabály akkor, ha a hitelező követelése valorizációjára vonatkozó igényének fenntartása nélkül fogadta el az adóstól követelésének egészben vagy részben történt kifizetését, mert a teljesítés késedelméből eredő igény kártérítési jellegű, ebből folyóan az rendszerint csak akkor s annyiban érvényesíthető, ha és amennyiben az ezen igényhez való jog fenntartása az adóssal szemben kifejezésre jut. Jogfenntartás hiányában tehát a hitelező ettől az igényétől elállottnak tekintendő s így az utólagos valorizációra való igényét sikerrel nem érvényesítheti. = Ellenkező álláspont a Kúria II. tanácsának fent 22. szám alatt közölt határozatában. Vétel létrejötte. 24. Az, hogy a fajuk és mennyiségük szerint megjelölt árúkra nézne ezek részletezése utólag teljesítendő, a vétel létrejöttét nem érinti. (Kúria 1925 febr. 3. P. VII. 3647/1924. sz.) Indokok: A felperes kereseti követelésének jogalapjaként lényegében azt adta elő, hogy ő a vele régebb idő óta üzleti összeköttetésben álló alperestől 3.000,000 K értékű cipészkellékárút vett meg oly kikötéssel, hogy az árú vételára a megállapodás napjának megfelelő napiár lesz s azt 14 napon belül tartozik megfizetni és hogy a megvett cipészkellékárú részletezését másnap fogja az alperes által hozzá küldendő ügynökkel közölni. Állításaira bizonyítást ajánlott, azonban a fellebbezési bíróság a bizonyítást és a tényállás megállapjtását mellőzte azért, mert jogi állás-, pontja szerint a vétel tárgyának szabatos megjelölése a felperesi előadás valósága esetén sem történt meg s így az adásvételi szerződés létrejötte akkor sem 'volna megállapítható, ha a felperes tényállításai valók volnának. Ha a vétel tárgyaként bizonyos üzleti célokra szükséges, fajuk szerint általánosságban (cipészkellékárúk) s a vételár összegének megfelelő mennyiségben mesjelölt árúk a vételárfizetés idejének egyidejű meghatározása mellett szállítandók akként, hogy azok részletezése (szortírozása, kiválasztása) csak utólag, néhány napon belül teljesítendő, nincs jogi akadálya annak, hogy a vételi ügylet létrejötte megállapíttassék ; mert az utólagos részletezés a vételügylet megkötésének nem feltétele, hanem folyománya s így a szerződő felek megegyezése ily esetben is úgy az árú, mint a vételár tekintetében létrejöttnek tekintendő. Áll ez különösen akkor, ha a szerződő felek ugyanilyen árúk szállítása tekintetében korábbi üzleti összeköttetésben állottak s így az eladónak semmi kétsége