Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

Nileljogi Döntvénytár. 87 tetemesen romlott koronának változatlan összegben megfizetésével pedig a felperes nem részesülne a KT. 272. §-a szerint őt megillető teljes kártérítésben : az alperest a 7500 K-án felül a korona árfolyamának hanyatlásával előállott különbözet megtérítésére is kötelezni kelleti, mert habár a felperes ily kérelmet elő nem terjesztett, ez m>nl kevesebb, a cseh korona fizetése iránti kérelemben bentfoglaltnak tekintendő. = V. ö. 81. és 82. sz. határozatokkal s az utóbbihoz tartozó jegyzettel. Tévedés idegen pénznem átutalása körül. 81. Minthogy mindkét fél ipar szerint foglalkozott idegen pénznemek adásvételével s az alperes felismerhette a felperes tévedését, viszont utóbbit a hiba felfedezésében vétkesség nem terhelte, alperes azon összeg valorizáltan való megtérítésében marasztaltatott, amelyért felperes az átutaláskor az idegen pénznemösszeget beszerezhette volna. (Kúria 1925 jún. 4. P. IV. 6678/1924. sz.) Indokok: A lényállás szerint mindkét peres fél hivatásszerűen foglalkozik idegen valuták adásvételével; és nincs tényállásszerű adat arra nézve, hogy a téves átutalás meg nem történte esetében az 50,000 cseh koronát a felperes másnak el nem adta volna, hanem az az ő birtokában megmaradt volna; de arra sincs adat, hogy alperes a részére tévesen átutalt 50,000 cseh koronát megtartotta s ő ennek a mostani értékével gazdagodott ; hiányzik tehát a ténybeli alap annak a megállapítására, hogy valóban 50,000 cseh korona erejéig károsodott a felperes és gazdagodott az alperes. Ily körülmények között a felperes károsodása nem ismerhető fel nagyobb mérvűnek annál a magyar koronaösszegnél, amelyért felperes az 50,000 cseh koronát a téves átutaláskor beszerezhette. Ez az összeg, az 1921 november 30-án fennállolt 8175-ös árfolyam alapulvételével, 408,750 magyar korona. Ezt az összeget a károsodás időpontjától folyó törvényes kamatokkal együtt az alperes a felperesnek megfizetni és a korona időközi értékcsökkenéséből származó különbözetet is teljes mértékben megtéríteni tartozik: mert a tévedést az alperes — az irányadó tényállás szerint — kellő gondosság kifejtése melleit felismerhette és nincsen adat arra, hogy felperest a hiba felfedezésének késedelme körül vétkesség terhelné, az egy évvel a kár felmerülte után felajánlott, de időközben egyharmadra elértéktelenedett magyar koronákat pedig a felperes elfogadni nem tartozott.