Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

Hiíeljogi Döntvénytár. 79 jutalékot a közgyűlés tartásakor volt pénzértékben követelheti. „ . (Kúria 1925 febr. 11. P. II. 4917/1924. sz.) indokok: Az F) alatti megállapodás szerint a felperest az alperes részvénytársaság mérlegszerű tiszta jövedelméből illette 2% jutalék. E szerint irányadó az az összeg, melyet a bíróilag meg nem semmisített közgyűlési határozattal elfogadott mérleg tiszta nyereség gyanánt megállapít; ennélfogva azok az összegek, melyek a rendes kereskedő gondosságával értékcsökkenési tartalékalap, valamint felújítási tartalékalap címén állíttattak a mérleg tehertételei közé, nem tekinthetők oly tiszta nyereségnek, melyből felperesnek jutalékra volna igénye. Nem alapos az alperesnek az ellen emelt panasza, hogy a jutalékhátralék 1923. évi március 15-iki értékkel ítéltetett meg: mert az iratok tartalma szerint alperes nem kért ténymegállapítást arra, hogy megállapodás szerint az előző évi mérleg alapján járó jutalék csak a mérlegmegállapító közgyűlés megtartása évének utolsó napján volna esedékes; ilyen megállapodás nélkül pedig a fizetés kiegészítő részét képező ez a szerződéses jutalék a közgyűlés által történt elfogadása után azonnal esedékessé válván, a vétkesen késedelmes alperessel szemben történt valorizálása az anyagi jognak megfelel. Valorizálás megtagadása. 75. A per huzamosabb ideig való szüneteltetése hitelezői késedelemnek minősül s a felperes ez okból nem igényelhet valorizálást. (Kúria 1925 ápr. 2. P. II. 5839/1924. sz.) Indokok: Az adós késedelmére alapított valorizáló követelés kártérítési jellegű, amelyre tehát szintén kihat az anyagi jognak az a szabálya, hogy nem követelhet kártérítést, akinek a károsodását a saját ténykedése okozta. A peres kérdést ebből a jogfelfogásból vizsgálva, helyesnek kell tartani a fellebbezési bíróság ítéleti rendelkezését, amellyel felperest kereseti követelésének a valorizálás iránt felemellen érvényesített részével elutasította. Felperes ugyanis az alperes elleni tőkekövetelése és ennek törvényes kamata iránt 1921 június havában indított keresete tárgyában a perfelvételi tárgyaláson nem jelenvén meg, a pere szünetelésbe került és csak a több mint két év eltelte után 1923 november havában beadott s a keresetet valorizálásra felemelő kérvénye alapján indult újból folyamatnak. Mindez a tényállás azt mutatja, hogy felperes a minden való-