Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

80 Hiteljogi Döntvénytár. kolatlanal megnehezítő, a jó erkölcsökbe ütközik és ezért érvénytelen. (Budapesti kir. ítélőtábla 1922 dec. 20. 6. P. 3408/1922. sz.) A kir. ítélőtábla: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja és alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy felperesnek 1920 nov. hó 1-étől kezdve élete hosszáig havi 51 K nyugdíjat fizessen. Indokok : A felperes állal elfogadott JVB/2. alatti nyugdíj szabályzat 11. §-a nyugdíjigényt biztosít a tisztviselőnek tíz vagy több évi szakadatlan szolgálat után, ha nem a fegyelmi szabályzatban meghatározott okokból és nem az ott kifejtett módon bocsáttatik el; míg a NB l. alatti szolgálati utasítás 47. §-a értelmében, ha az igazgatóság bármely tisztviselőt, a már szerzett nyugdíj vagy egyéb szabályszerű igényének épségben tartása mellett, a törvényes felmondási idő megtartásával állásától felment, az ily módon állásától felmentett tisztviselő nyugdíjjogosultságát csak akkor veszti el, ha valamely versenytársaság szolgálatába lép. A munkaképtelenség esetén való nyugdíjazásnak a JV/?/2. a. nyugdíjszabályzalnak 6. §-ában meghatározott eseteitől eltekintve, tehát a nyugdíjazás az alperes által felmondás mellett eszközölt elbocsátással áll be. A munkaadónak oly kikötése azonban, mely az általa saját hibáján kívül elbocsátott alkalmazottat eltiltja szakképzettségének megfelelő és ekként megélhetését biztosító munka vállalásától, minthogy egyrészt állásától, másrészt más megfelelő állás elfoglalá- * sának lehetőségétől fosztja meg, mint az alkalmazott boldogulását indokolatlanul megnehezítő, a jó erkölcsökbe ütközik és ezért érvénytelen. Ekként a szolgálati szabályzat 47. §-a mint érvénytelen, nem adott jogot alperesnek arra, hogy az általa elbocsátott felperest megillető nyugdíjkiadását abból az okból megtagadja, mert ez utóbbi a Gazdák Biztosító Szövetkezetének szolgálatába állott. Anyagi jogszabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság, midőn felperest leszállított keresetével ebből az okból elutasította. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság meg nem támadottan megállapította, hogy felperest havi 51 K nyugdíj illette meg; és alperes ennek fizetését 1920 nov. 1-én beszüntette: ennélfogva a felülvizsgálatnak helyt adva, a másodbíróság ítéletét megváltoztatni és alperest 1920 nov. 1. napjától havi 51 K nyugdíjnak fizetésére kötelezni kellett. = V. ö. Hitelj. Dtár II. 47., III. 45.. IV. 4., V. 98., VI. 45., 63., 77. 95., 96., 97., Magánj. Dtár VII. 222., Hitelj. Dtár VIII. 125., X. 16., 35., 36., XIII. 60. sz. esetekkel és jegyzeteikkel.