Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. csupán azért nem kötelezhető, mert a gazdasági viszonyoknak a per folyama alatt kitört világháború és az azt követő események következtében történt gyökeres megváltozása s nevezetesen a kereseti ügylet tárgyát tevő árú árának az ügylet megkötése alkalmával előre nem láthatott, rendkívül aránytálan emelkedése folytán a teljesítés reá nézve gazdaságilag lehetetlenné vált, abban az időben áll be, amelyben a teljesítésnek gazdasági lehetetlenülése bekövetkezett, mert ezen időpontig az eladó teljesítésre volt kötelezve és a teljesítés iránti kötelezettsége csak ebben az időpontban változott át kártérítési kötelemmé. Tekintettel arra, hogy a fennforgó esetben az 1910. évben, tehát a háború előtt kötött Vételügyletről van szó és hogy a meghallgatott szakértő véleménye szerint az ügylet tárgyát tevő bányafának ára, különösen a háború kitörését követő időben rendkívül aránytalan módon fokozatosan emelkedett, úgy hogy annak köbméterenkinti ára a szerződési 18 K 60 fill.-rel szemben 1915. év végén 32 K-t, 1920 április havában 850 K-t, 1922 január havában pedig már 1700 K-t tett ki, amilyen áremelkedést az eladó az ügyletkötés alkalmával a legnagyobbfokú gondosság kifejtése mellett sem láthatott előre és viszont teljesítés esetére a vevő ennek az áremelkedésnek megfelelő nyereségre nem számíthatott; s tekintettel arra is, hogy a kereskedelmi forgalomban az eladónak rendes körülmények között is esetleg nagyobbmérvű veszteséggel számolnia kell ugyan, de józan életfelfogás mellett kizártnak tekintendő az, hogy az eladó az ügyletkötés alkalmával a szerződési vételárnak 100% -át meghaladó veszteségre is elkészülve lehessen és az ügylet megkötésével ily mérvű veszteség kockázatát is magára vállalja: ezeknél fogva a kir. Kúria a fennforgó esetben az adott körülmények között az eladó alperesek részéről való teljesítésnek gazdaságilag lehetetlenné válását abban az időben bekövetkezettnek tekintette, amikor a kereseti árúnak piaci ára a szerződési vételárt 100%-kal meghaladta, amikor tehát annak piaci ára köbméterenkint 37 K 20 f.-nél többet tett ki. Ehhez képest a kereseti árúnak szerződési ára és az azon időpontot közvetlenül megelőző időben fennállolt piaci ára közötti különbözet, amely időpontban az alperesek kártérítési kötelezettsége beállott, köbméterenkint 18 K 60 f.-t tett ki. S minthogy a megállapított tényállás szerint az alperesek 761,37 köbméter bányafa szállításával maradtak hátralékban, ennélfogva az alperesek által a felperes részére árkülönbözet címén fizetendő kártérítés összege 14,161 K 48 f.-t tevén ki, mindkét alsófokú bíróság ítélet ét az ügy érdemére vonatkozó részében meg kellett részben változtatni és e tekintetben, figyelemmel arra is, hogy az