Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 27 zsák után, míg egyfelől csupán három hónapra, illetve miután a szokásos kölcsöndíj darabonként és hetenként van meghatározva, 13 hétre, igényelheti a kölcsöndíjat, addig másfelől nem köve­telheti a zsákoknak természetben való pótlását sem, hanem csakis azoknak a kölcsönadás idejétől 1918 október 8-tól számított három hó, illetve 13 hét eltelte utáni, vagyis a jelen esetben 1919 január 9-iki értéke megtérítését. Ehhez képest a felperesnek igénye is a vissza nem kapott 500 drb zsákért tőkére és az után 1920 január 9-től járó 5% kamatra terjedhet csak ki. Erre a vissza nem szolgáltatott 500 drb zsákra nézve a fel­hívott jogszabály alkalmazását nem gátolhatja az a körülmény, hogy a felperes maga is a zsákokat S. M. hivatásos zsákkölcsön­zőtől vette kölcsön, s annak kölcsöndíjakat fizet, mert a felperes­nek az anyagi jog szerint saját zsákkölcsönzőjével szemben sem terjed a kötelme többre, mint arra, hogy három hó eltelte után neki a zsákok akkori árát és a három hóra járó kölcsöndíjat térítse meg. Ezek után a felülvizsgálati kérelemben a hitelező kárenyhí­tési kötelme és a gazdasági lehetetlenülés tekintetében, valamint a ténymegállapítás hiányaira vonatkozóan felhozott egyéb pana­szok, mint tárgytalanok elesnek. Az elsőbírósági eljárásban a pervitának és a peranyagnak legnagyobb részét az A. 7. a. összeállítás többi tételére vonat­kozó, de utóbb részben elismert, részben pedig megítélésük miatt felülvizsgálattal már nem sérelmezett igények körüli tényvila — melyre vonatkozóan feleslegesen a bizonyítási eljárás is lefoly­tattatott — majd az alap nélkül emelt alperességi-, időelőttiségi­és pergátló kifogás kérdéseire irányult, miért is az alaptalanok­nak bizonyult kifogásaival okozott költséget is mindenképen az alperes köteles viselni, aki ezenfelül a felülvizsgálati eljárásban is részben pervesztes maradt; s így nincs elfogadható alapja annak a felülvizsgálati kérelemnek sem, hogy a perköltség a fel­peres terhére rovassék. Mindezeknél fogva a kir. törvényszék ítéletét, az alperes-felül­vizsgálati kérelmére a rendelkező rész értelmében részben meg­változtatni kellett. — V. ö. Hitelj. Dtár XV. 87., 101. és 102. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 13. Ahhoz, hogy a hajózási magánvállalat üzlet­szabályzatának a törvénytől a feladó hátrányára eltérő valamely rendelkezése a feladóval szemben hatályos és őt kötelező szerződéses megállapodás

Next

/
Thumbnails
Contents