Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. lí) 4. §-ára tekintettel képesítéshez kötött iparágakat. Ezek között fordul elő a jelen esetre való vonatkozásban a csizmadia- és a cipészipar. A kereskedelemügyi miniszternek 49,337/1900. K. M. sz. rendelete külön is kimondja, hogy a cipőfelsőrészek készítésével, mint szakképzettséget igénylő munkával csak képesített cipésziparos foglalkozhatik. Az 1884: XVII. tc. 43. §-a pedig kimondja, hogy azok a törvények és rendeletek, amelyek a papokat, katonákat, bírákat és közhivatalnokokat az ipar gyakorlásában' korlátozzák, ez a törvény nem érinti. Alperes előadása szerint ő nyilvános középiskolai tanintézetben alkalmazott tanár, állásánál fogva tehát a közhivatalnokok tekintete alá esik. Kétségtelen a fentiekből, hogy alperes gimnáziumi tanár a társasági szerződés révén olyan iparággal óhajtolt foglalkozni, amelyre az 1884: XVII. tc. 4. §-a alapján kívánt iparigazolványt, a törvény tiltó rendelkezésénél fogva meg nem szerezhette, ezt a szándékát a társasági szerződés alakjában és útján tehát nyilvánvalóan a törvény megkerülésével igyekezett magának biztosítani. Peresfelek ügylete ennélfogva a közerkölcsiségbe ütközik és így hatálytalan. Hatálytalan azonban peresfelek ügylete, mert a társasági szerződés alakjába burkolt szerződés uzsorás természetű kikötésekel tartalmaz. Az az üzlet ugyanis, amelyre a peresfelek társultak, peresfelek egyező előadása szerint arra irányuk, hogy a felperes munkás esetről-esetre cipőfelsőrészek tűzését vállalta magára, tehát ez az üzlet külön anyagbefektetést nem igényelt; a 26,000 K tőke ellenében alperes gimnáziumi tanár a tiszta jövedelem egyharmad részének a maga javára tíz esztendőre való lekötésével olyan ellenszolgáltatást kötött ki és a fenti tényállás szerint rövid időköz alatt oly értéket vett föl, amely saját szolgáltalásának értékét szembetűnően és aránytalanul meghaladja és egyenesen felperes munkájának kiuzsorázását célozta, felperes részére pedig a társulás hosszú tartamára semmiféle előnyöket nem biztosít. Az ilyen ügylet közerkölcsiségbe való ütköző voltánál fogva fenn nem tartható. Felperes felülvizsgálati kérelmének tehát helyet kellett adni és a felperes keresete értelmében a társasági szerződést hatálytalannak kellett kimondani. — Az ipartörvény (1883: XVII.) 43. §-a csak utal azokra a törvényekre és rendeletekre, melyek a papokat, szerzeteseket, katonákat, bírákat és közhivatalnokokat az ipar gyakorlásában korlátozzák. 2*