Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

16 Hiteljogi Döntvénytár. alkalmazható, inert a megállapított tényállás szerint az alperes késedelmesnek nem tekinthető s végül minthogy a fellebbezési bíróság a felperes által ajánlóit bizonyítás felvételét a köztudomásra való utalással s még azért is helyesen és jogszabály sértése nélkül mellőzte, mert a felperes a bizonyítást nem is arra a döntő ténykörülményre ajánlotta, hogy az alperes a kérdéses írógépeket már megkapta s hogy így azokat a felperesnek tényleg átadhatta volna, ennélfogva a fellebbezési bíróság az anyagi jog megsértése nélkül döntölt, midőn a felperest teljesítésre s illetve kártérítésre irányult keresetével elutasította, s minthogy azt a kérdést, hogy az alperes által letétbe helyezett 440 K összeggel a pénznek időközben beállolt értékcsökkenése folylán az előbbi állapot visszaállítása szempontjából a felperes jogos igénye ki van-e elégítve? ... a Kúria döntés tárgyává nem tette azért, mert ily irányban a felperes kérelmet elő nem terjesztett; a felülvizsgálati kérelem elutasítandó volt. = V. ö. a 7. sz. esettel és jegyzeteivel. "* 9. A részvénytársaságok cégszövege nern tartalmazhat oly kitételt, amely a részvénytársaságnak alapszabály szerint kitűzött és keresztül is vihető céljával és üzletkörével nem áll összefüggésben. Ebből az elvből folyik az is, hogy valamely személynév csak úgy vehető fel a részvénytársaság cégszövegébe, ha az alapszabály szérű működési körrel összefüggésben áll és önként következik ebből az is, hogy nem elegendő az, hogy valamely személynév felvétele valakinek az érdekét ne sértse, valamint az sem, hogy az illető személy a társaságnak akár egyedüli alapítója vagy nagy részvényese. (Budapesti kir. ítélőtábla 1923 jan. 40-én, 6. P. 14,552/1922. sz.) A kir. ítélőtábla: Az elsőbíróság végzését helybenhagyja. indokok: A részvénytársaságok cégszövege tekintetében is alkalmazza az állandó bírói gyakorlat a cég valódiság elvét, ami ebben az esetben lényegében azt jelenti, hogy a cégszöveg nem tartalmazhat oly kitételt, amely a részvénytársaságnak alapszabály szerint kitűzött és keresztül is vihető céljával és üzletkörével nem áll összefüggésben. Ebből az elvből folyik az elsőbíróság által helyesen kifejteltek szerint az is, hogy valamely sze-