Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Tartalommutató. hogy az elveszett árúért nyújtandó kártérítés milyen pénznemben fizetendő : nemzetközi jogszabály hiányában tehát a vitás kötelezettség teljesítésének helyén érvényben lévő jogszabály alkalmazandó. A nemzetközi árúfuvarozási egyezmény 42. cikke szerint a kártérítési összeg utáni kamatok azon naptól járnak, amelyen a kártérííési igény emeltetett, ami egyértelmű azzal, hogy az igény emelése előtt a vasút kártérítést fizetni nem tartozik, az igény emelése azonban a követelést — a KT. 282. §-a értelmében is — lejárttá teszi „ 14ü2 Podgyász. 31. A fuvarozás befejezése után, a podgyászhordár tévedéséből, harmadik személy birtokába került podgyászt a harmadik személy a tévedés észrevétele után a raktárfőnökségnek megőrzés végett átadta, ahonnan azt ellopták. Kimondatott, hogy az U. Sz. 35., 38. és 39. §-ainak a kártérítés korlátozására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, amikor a podgyászt nem az utas vagy megbízottja helyezte letétbe, hanem az az utas személyén és akaratán kívül fekvő okból, a podgyászhordárnak a vasút terhére számítandó tévedéséből került a vasút birtokába, amely előzményre való tekintettel a megőrzés körüli gondosság a vasutat, a fennforgó esetben, fokozottabb mértékben terhelte .,. ~ ___„_„ _ .__.„.„ „ 140 Alkuszi ügylet. 37,1. Az a körülmény, hogy a közvetítéssel megbízott egyén a feleket tényleg összehozza, még magában véve nem szolgálhat alapul a közvetítési díj követelésére akkor, midőn a felek a szerződést az összehozás alkalmával meg nem kötötték, hanem a szerződés csak később és pedig a közvetítő tevékenységétől függetlenül a vevő félnek önként történt jelentkezése folytán létesült. — II. A záros határidőhöz kötött közvetítési szerződésnek magának is csak az lehet a helyes értelmezése, hogy a záros határidőhöz kötött közvetítői tevékenység maga ez alatt a záros határidő alatt sikerre is vezessen s a szerződésnek a záros határidőn túl történt megkötése esetén a közvetítő a közvetítési díjat sikerrel csak abban az esetben követelheti, ha bizonyítja, hogy az ügyletnek a záros időben létre nem jöttét a díjat igérő fél hibája, mulasztása, vagy szándékos — s az ő kijátszására irányult eljárása — idézte elő 73 S6. Az alkusz — ellenkező megállapodás hiányában — költségei megtérítését és sikertelen közbenjárása díjazását nem követelheti ; mert e költségek és munkadíj a közvetített ügyletnek a megbízás értelmében való sikeres létrejötte esetében az alkuszdíjban térülnek meg, sikertelenség esetében pedig az alkusz kockázatát teszik. Az alkuszi ügylet természetéből folyó ezzel a különös jogszabállyal szemben nem alkalmazható az az általános jogszabály, hogy — ellenkező kikötése nélkül — ingyenes munkát senki sem tartozik végezni _ „ ..„ „_ 148