Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

líi-i Hüeljogi Döntvénytár' hető is, kártérítéssel mégis felelős a felperesnek, ha terhére oly mulasztás vagy gondatlanság állapítható meg, amely a fennálló jogszabályok szerint kártérítési kötelezettséget von maga után. A kelengyeszállításra kötött szerződés kelte utáni időben bekövetkezett nagyfokú árúhiány, árdrágulás és a pénz vásárlóerejének rohamos csökkezése azt a kötelezettséget rótta az alperesre, hogy amikor tudatára jutott annak, hogy a változott gazdasági helyzet folytán a szerződést már nem teljesítheti, a rendes kereskedői gondossággal erről a felperest értesítse, nehogy az a részletfizetések további, céltalan befizetésével a befizetett összegek részbeni elértéktelenüléséből folyóan károsodjék. Alperes állította ugyan, hogy a felperest már az 1919. év folyamán értesítette arról, hogy a változott gazdasági viszonyok miatt a kötött szerződést teljesíteni nem képes, ebben az irányban azonban a fellebbezési bíróság tényállást meg nem állapított. Ha ez az értesítés megtörtént, akkor a felperesnek módjában állott a további részletfizetések abbahagyásával magát a fennebb megjelölt módon beállolt károsodástól megóvni. Ha azonban az nyerne bizonyítást, hogy alperes a felperest csak 1921. év október havában, rövid idővel a teljesítési határidő lejárta előtt értesítette a részéről való teljesítés lehetetlenné váltáról annak dacára, hogy ez a lehetlénülés már jóval korában, még az 1919. év folyamán beállott s így okot szolgáltatott arra. hogy felperes az állal a továbbra is teljesített befizetések összegének időközi értékcsökkenéséből folyóan károsodott, úgy alperes az ekként az ő mulasztására visszavezethető károsodás tekintetében a felperest kártalanítani tartozik. Ennélfogva a per elbírálásához szükséges a tényállást megállapítani abban az irányban, hogy alperest a szerződés nem teljesítéséről már az 1919. évben, illetőleg az ügylettől való elállás— sának közlését megelőzően és mikor értesítette ? Ezért a fellebbezési bíróság ítélete a Pp. 543. §-a alapján feloldandó és a fellebbezési bíróság a szükséges tényállás megállapítására és új határozat hozatalára utasítandó volt. — A keiengyeszállítás gazdasági lehetetlenülésére nézve I. Hitelj. Dtár XVI. 7. 90. /. A tényleges szállítás megtörténte a tisztán árkülönbözetre irányuló szerencsejáték fennforgását fogalmilag kizárja, még pedig akkor is, ha a a vevő az értékpapírokat nem tőkebefektetés végett, hanem az esetleg beállható áremelkedésből elérhető haszon reményében szerzi meg. — //. Ha az eladó