Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. m 80. /. Aki másodmagával eladóként fellép, az előre fizetendő vételárért saját személyében jót áll: társával egyetemlegesen kötelezettséget vállal és a társa által felvett vételárért az ügylet meghiúsulása esetében akkor is felelős, ha a vételár nem is közvetlenül az ő kezéhez folyt be. II. Az ügyletnek az eladóra nézve a 3678/1917. M. E. sz. rendelet szerint tilos volta nem lehet akadálya az ily ügyletre ellenérték nélkül felvett vételár visszakövetelésének.' (Kúria 1923 szept. 14. P. II. 4197/1922. sz.) A kir. Kúria: Másodrendű alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: A fellebbezési bíróság — elfogadva az elsőbíróság ténymegállapításait — a per összes adatainak a Pp. 270. §-a értelmében való mérlegelése alapján és indokolási kötelességének megfelelve állapította meg, hogy alperesek, a felperes község képviselőtestületével 1920 augusztus 30-án 150 q salgótarjáni szénre vonatkozólag 32,000 K vételár mellett szóbelileg adásvételi jogügyletet kötöttek; hogy felperes épen az általa régóta ismert másodrendű alperes személyes garanciája folytán ment bele az ügyletbe, hogy felperes a vételárat alpereseknek kifizette, akik erről a B. I. és B. II. alatti nyugtákat állították ki; végül, hogy alperesek sem a szenet nem szállították, sem a vételárat vissza nem adták. E tényállás alapul vételével anyagi jogszabálysértés nélkül kötelezte a fellebbezési bíróság másodrendű alperest a felvett vételár megüzetésére; mert, aki másodmagával eladóként fellép, az előre fizetendő vételárért saját személyében jót áll: társával egyetemlegesen kötelezettséget vállalt és a társa által felvett vételárért az ügylet meghiúsulása esetében akkor is felelős, ha a vételár nem is közvetlenül az ő kezéhez folyt be. E jogi álláspont megdöntésére nem alkalmas a másodrendű alperes által arra ajánlott bizonyítás, hogy ő a B. I. és B. II. alatti nyugtákat lázas, önkívüli állapotban írta alá; mert ez a körülmény az ügylet szóbeli megkötésének tényével, továbbá másodrendű alperes garancia vállalásával szemben nem perdöntő. Miért is ezt a bizonyítást a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte. Alaptalan továbbá az a panasz is, hogy a fellebbezési bíróság az Országos Szénbizottság hatáskörére vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyásával mellőzte annak megállapítását, hogy