Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár 137 körében a másik fél részére beszerzi, ezért a helyi szokásnak megtelelő díjat a KT. 284. §-a értelmében előleges kikötés nélkül is igényelhesse. Az iratok tartalma szerint az alkalmi egyesülés ügyvezetésével megbízott társtag, a M. F. és K. r.-t. az alperestől igénybe vett hitel keretében u. n. szóló ezresek beszerzését kívánta és alperes e kívánságnak üzlete körében megfelelt. Meg nem támadott tényállás továbbá, hogy az alperes által ezért felszámított díj — disagio — a szokásos mértéket meg nem haladta. Nem sértett tehát anyagjogi jogszabályt a fellebbezési bíróság, midőn a disagio felszámítását nem találta törvénybe ütközőnek. De nem sértette meg az értelmezésre vonatkozó jogszabályokat sem; mert az 1920. évi február 27-én kelt financirozási szerződés 6. és 7. pontjának azt a kikötését, hogy alperes kamaton és forgalmi jutalékon felül az üzletek nagyobb terjedelemben folytatásának lehetővé tételéért a hitelviszony fennállása alatt kötött ügyletekből elért tiszta haszon 20%-ában részesedik, sem a szavak közönséges értelme, sem a feleknek a szerződésből kivehető szándéka szerint nem lehet akként értelmezni, hogy e haszonrészesedés fejében alperes minden egyéb ellenszolgáltatás nélkül köteles a szóló ezresek beszerzéséről gondoskodni és azok beszerzésének költségét a sajátjából viselni; mert iiy kötelezettség alperest csak kifejezett kikötés esetében terhelné, ilyen kikötést azonban a felhívott financirozási szerződés nem tartalmaz. De mindettől el is tekintve jogszabálysértés nélkül utasította el a fellebbezési bíróság felperest keresetével. Ugyanis jogszabály, hogy a megbízottnak megbízása körében végzett cselekményei a megbízót épügy kötik, mintha azokat maga végezte volna. A meg nem támadott tényállás szerint pedig az alkalmi egyesülés tagjai, köztük felperes is, a NB) alatti jegyzőkönyvben az alkalmi egyesülés ügyeinek vezetésével a M. F. és K. r.-t.-ot bízták meg; ebből a megbízásból kifolyóan nevezett részvénytársaságnak jogában és kötelességében állott az alkalmi egyesülés nevében a hitelviszonyra vonatkozó elszámolást alperessel megejteni. Meg nem támadott tényállás, hogy alperes a szerződésben kikötött három havi hitelezési időre vonatkozó könyvkivonatát az ügyvezetéssel megbízott M. F. és K. r.-t.-nak megküldte és ez utóbbi a könyvkivonat ellen észrevételt nem tett, sőt az olt mutatkozó tartozási egyenlegnek saját számlája terhére írását, mint az alkalmi egyesülés tartozásának az iratokból kitűnő kiegyenlítését kifogás nélkül eltűrte. Az ügyvezető társtagnak ez a magatartása a könyvkivonatban nyújtott alperesi elszámolás kétségtelen elismerését jelenti.