Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 119 bele azokba a jogszabályokba, amelyeket az 1920 : XV. tc. 1. §-ának 4. pontja, valamint a 3678/1917. M. E. sz. rendelet a közszükségleti cikkekkel folytatott kereskedelem legalitásának biztosítására és láncolatosságának megakadályozására statuált. = Az adásvétellel megbízott közeg a vételár és fizetési feltételekre vonatkozó megállapodásra is feljogosítottnak tekintendő, Kúria 786/1900. Magy. Dtár IX. 46. G. 359/1900. ugyanott; IX. 41. 66. Az 1876:XIV. tc. a gyógyszerészsegédekre eltérő intézkedést nem tartalmaz, ennélfogva a KTnek a kereskedősegédekre vonatkozó rendelkezései a gyógyszertári segédekre vonatkozóan is alkalmazandók. A KT. £6. §-a szerint azonban, a kereskedősegéd főnöke nevében és annak részére külön felhatalmazás esetén kívül jogügyleteket nem köthet. (Kúria 1923 jún. 1. P. VII. 5348/1922. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. indokok: A megállapított tényállás szerint H. B. az alperes gyógyszertárában segédként volt alkalmazva. Az 1876: XIV. tc. a gyógyszerészsegédekre eltérő intézkedést nem tartalmaz, ennélfogva a KT.-nek a kereskedősegédekre vonatkozó rendelkezései a gyógyszertári segédekre vonatkozóan is alkalmazandók. A KT. 46. §-a szerint azonban, a kereskedősegéd főnöke nevében és annak részére külön felhatalmazás esetén kívül jogügyleteket nem köthet. S minthogy a felperes ily felhatalmazás fennforgását a tárgyalási jegyzőkönyvek s mellékleteik tartalma szerint nem is vitatta, az általa H. B. gyógyárúk tárgyában kötött vételi ügylet az alperes részére kötött ügyletnek nem tekinthető, ebből az ügyletből folyóan tehát az alperest vételárfizetési kötelezettség nem terheli. Eszerint a fellebbezési bíróság döntése anyagi jogszabályt nem sért. =: V ö. Hitelj. Dtár XV. 42. sz. esettel és jegyzeteivel. — Az a főnök, ki tudomással bír arról, hogy alkalmazottai az ő nevében árúkat rendelnek és vesznek át, az így átvett árúk vételáráért felelős. Kúria 301/1906. Keresk. Jog IV. 227. 67. Az a zálogtartó, aki a zálog tárgyát képező ingókat jogtalanul elidegeníti, anyagjog szerint teljes kártérítéssel tartozik. A zálogtartó tehát adósa jogtalanul elidegenített értékpapírjainak teljes érté-