Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

90 Hileljogi Döntvénytár. (Központi Gazdasági Bíróság 1923 febr. 19. 558/1922. sz.) A Bank folyósított egy budapesti cég részére összegeket a diktatúra alatt, mely cégnek tagjai angol honpolgárok. A bank peresítette ez összegeket a cég ellen, a törvényszék megítélte. A Központi Gazdasági Bíróság az elsőbíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Az elsőbíróságnak döntését a Központi Gazdasági Bíróság nem találta helytállónak. Ugyanis az 1921 : XXXIII. tcikkel becikkelyezelt trianoni békeszerződés 232. §-ának II. pontja világosan és határozottan semmiseknek és meg nem történteknek nyilvánítja mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a törvényes vagy a tényleg működött hatóságok a volt Magyar Királyság területén 1918 nov. hó 3-ika óta a békeszerződés életbeléptéig tettek és amelyek a szövetséges és társult hatalmaknak vagy állampolgáraiknak, ideértve azokat a társaságokat is, amelyeknél azok érdekelve voltak, javait, jogait és érdekeit sértik. A megállapított tényállás szerint az úgynevezett proletárdiktatúra idején az alperesi társaság vállalatánál egy üzemi tanács rendelkezett és ennek kérésére, tehát a proletárdiktatúra szerveinek a rendelkezésére folyósította a felperes szocializált üzeme az elsőrendű alperes cég részére a kereseti összeget. Az úgynevezett tanácsköztársaság szerveinek ez az intézkedése az alperesek vállalatának köztulajdonba vételével egyértelmű. Az pedig kétségtelen, hogy az alperesek vállalata részére az ő hozzájárulásuk nélkül, sőt tiltakozásuk ellenére eszközölt folyósítások sértik az alperesek javait, jogait és érdekeit. Es ugyancsak sértik az alperesek érdekeit azok a rendelkezések is, amelyek az ekként folyósított hiteltartozások megtérítését szabályozzák. Ezekből folyólag az 1360/1921. M. E. számú rendeletnek 10 — 13. §-ai, illetőleg az ezekben foglalt rendelkezések, az alperesekre mint angol állampolgárokra a békeszerződés tiltó szabályánál fogva alkalmazást nem nyerhetnek, miért is az alperesek a felperes részéről történt folyósításokat elismerni nem kötelesek és azokért a felhívott rendelet alapján felelőssé nem is tehetők. Minthogy ezek szerint felperes keresetének jogalapja az alperesekkel szemben hiányzik : az elsőbíróság ítéletének megváltoztatásával felperest alaptalan keresetével elutasítani kellett. = V. ö. llitelj. Dtár XIV. 5., 32. sz. esetekkel. 46. Az a törvényes rendelkezés, amely szerint a nyert ajánlat iránt azonnal nem nyilatkozó keres-