Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. Ni csak az volna okszerííleg kövelkeztelhelő, hogy a gép utoljára az alperes birtokában történt üzemben léte alatt volt a tűz hatásának kitéve és így a repedésnek az okszerű feltevés szerint akkor kellett és lehetett bekövetkeznie; és így az a bizonyítani kivánt körülmény, hogy ezt követőleg a gép az alperesnél üzemben egyáltalában nem volt, az ügy eldöntésére lényegesnek tekinthető nem lévén, az erre vonatkozó tanubizonyílás mellőzése alaki jogszabálysértéssel nem járhatott. Az ekként tehát megengedett módon meg nem támadott irányadó tényállás szerint a beszállítás alkalmával azonnal.megállapított repedésnek és a bekenés által történt leplezésnek még az alperesnél kellett megtörténnie, amiből alaki és anyagjogi jogszabálysértése nélkül állapította azt meg a fellebbezési bíróság, hogy az alperes birtokában és érdekében történt leplezési művelet fennlétében, még ha ez nem is közvetlenül magától az alperestől származott volna, hanem az ügylet létesítésénél eljárt egyének részéről követtetett volna is el — az alperes terhére minden esetben megállapítandó rosszhiszeműségnél fogva az alperes terhére a megtévesztés — a magánjogi csalás esete forog fenn. A megállapított tényállásból kétségtelen ugyan, hogy a felek között megtekintés mellett helyi ügylet létesült; azonban az árú megtekintése mellett létrejött helyi ügylet mellett is az a jogszabály, hogy a megtekintés mellett létesült helyi vételnél az árú minősége miatt utólagosan emelt kifogásnak helye nincsen, abban az esetben, ha az eladó részéről az azonnali felismerés leplezésére irányuló megtévesztés (magánjogi csalás) forog fenn, alkalmazást nem nyerhet; anyagjogi jogszabály sértése nélkül állapította azt meg tehát a fellebbezési bíróság, hogy a felperes által bár utólagosan — a gép beszállításának megtörténlével — a tényleges átvétel után emelt minőségi kifogás hatályosan történtnek lévén tekintendő, a felperes kereseti követelése alaposnak mutatkozik. Miért is az alperes alaptalan felülvizsválali kérelmével elutasítandó. = V. ö. Túry IV/B. 276—278. lapján foglalt gyakorlattal; továbbá Hitelj. Dtár V. 46., 128., 197., 198., 199., VI. 17., VII. 40., 136., 209., VIII. 54, 177., X. 141., XII. 40., XIII. 18. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 41. A közadósnak az a jogcselekménye, hogy a hibáján kívül nem szállítható árúk vételárára jelveit előleget részben készpénzzel, részben más kereskedőhöz küldött, ennek részéről azonban rendelkezésre bocsátott árúk szolgáltatásával törlesztette: egyHiteljogi Döntvénytár. XVI. 6