Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

ttiletjogi Döntvénytár. 11 Az 1917 május hó 22-én kelt C) alatti kötlevél szerint az alperes a felperesnek circa 150 hl törkölypálinkát adott el 2100 K-ért 10,000%-ként ab vasútállomás Zombor. 1917. évi május 29—31-ike között leendő átvétellel. Meg nem támadott ítéleti tényállás, hogy úgy a felperes, valamint alperes szesznagykereskedő, a felperes pedig gyáros, de egyúttal az E) alatti közokirat szerint korlátlan kimérése engedéllyel is bír. A fellebbezési bíróság ítéletében továbbá megállapította, hogy a felperes a vételkor nem bírt tudomással arról, hogy az alperes Kerényi-féle zombori pálinkát ad el felperesnek, valamint megállapította, hogy alperes nem tett említést felperes előtt arról sem, hogy nem saját gyártmányú pálinkáját adja el. Tekintettel pedig arra, hogy a vétel tárgya 150 hl törkölypálinkát (lörkölyáthuzatot) alperes szesznagykereskedő az E) alatti közokirat szerint korlátlan italmérési engedéllyel bíró, tehát a szesz, közönséges pálinka, különleges pálinka, liqueur, cognac, rum kismértékben való elárúsílásra is pénzügyi halóságok útján jogosított felperesnek adta el és a fellebbezési bíróság meg nem támadott ítéleti tényállása szerint jogszabály panaszolt megsértése nélkül nincsenek oly tények megállapítva, hogy felperes ezt a 150 hektoliter törkölyáthuzatot a vétel után nemsokára egy tömegben ruházta volna tovább át, a kir. Kúria ezekből a tényekből a fellebbezési bíróság jogi álláspontját osztva szintén nem talált alapot annak a jogi következtetésnek megvonására, hogy peres felek ügyletében a lánckereskedelem jelenségei forognának fenn. Minthogy pedig az alperes a meg nem támadott ítéleti tényállás szerint a szerződés teljesítését megtagadta, a fellebbezési bíróság az alperes kártérítési felelősségét a KT. 353. §. alapján helyesen állapította meg. A kártérítés mennyiségét illetőleg a fellebbezési bíróság E. Hugó szakértő véleménye alapján ezt a véleményt a Pp. 270. §. alapján szabadon mérlegelve, a nagykereskedői szokásos 15<y0 továbbeladási hasznot, mint felperes szenvedeti veszteségét állapította meg alperes terhére Az a felülvizsgálati, támadás hogy ez a 15% csakis az úgynevezett legitim-kereskedelemben raktározással, kezeléssel kapcsolalos ügyleteknél állapítható meg, de felperest nem illetné meg, azért alaptalan, mert a fennebbiek szerint nincsenek oly tények megállapítva, melyekből -az ügylet illegitim mivoltára következtetés lenne vonhaló. Nem alapos azon panasza sem alperesnek, hogy, mert az adás vétel tárgya «circa 150 hl» s így joga volt 5%-al kevesebbet is szállítani, tehát a kár kiszámításánál a fellebbezési bíróságnak csak