Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár. 61 egyéb új ténykörülmény pedig ;i Pp. 535. $-a alapján figyelembe nem vehető és bizonyítás tárgyává nem tehető. Ennélfogva a csatlakozási kérelemnek ideirányuló panasza alaptalan ICA én, helyes a fellebbezési bíróságnak, vonatkozóan felhozott indokai alapján, az a megállapítása, hogy alperes e szerződést jogos ok nélkül megszegte. Az alperes szerződésszegéséből pedig következik, hogy a cseh valutában kapott kölcsönt az alperes, a kötött szerződés és a szerződ/') felek szándékához képest — figyelemmel a KT. 324. és 326. §-ainak rendelkezéseire is — cseh valutában tartozik visszafizetni. Anyagi jogszabályt sérteti tehát a fellebbezési bíróság az által, hogy nlpercst a kapott kölcsönnek cseh valutában leendő fizetésérc nem kötelezte. Ezérl a fellebbezési bíróság ítéletét ide vonatkozó részében megváltoztatni és alperest 160,000 cseh korona és kamatának megfizetésében marasztalni kellett. Ezen tőkekövetelés után kamat a kereset beadása előtti időre nem volt megítélhető, mert a szerződésben az adott kölcsön után kamatfizetés kikötve nincs, a kereset beadása előtti időre tehát kamat nem jár, mert alperes előbb késedelembe nem esett. Marasztalandó volt továbbá alperes 90,000 magyar korona tőkében is, mert nincs megtámadva a szakértői véleményen alapuló az a megállapítás, hogy a borok eladásából a felperesre szerződés szerint eső haszonrészesedés összege 90,000 K-t tett volná ki és mert alperes az által, hogy felperes javára haszonrészesedés fejében 90,000 K-t bírói letétbe helyezett, maga is elismerte azt, hogy felperest haszonrészesedés megilleti, végül mert a szerződés nem nyújt alapot arra, hogy a szerződés be nem tartása esetén is csak azt a 25,000 K-t volna köteles az alperes fizetni, amely összeg fizetése arra az esetre lett kikötve, ha felperes az üzlettől eláll, vagy ha alperes a rendelkezésére befizetett 160,000 cseh koronát igénybe nem veszi. Erre tekintettel alaptalan a csatlakozási kérelemnek ide irányuló panasza is. A csatlakozási kérelemben a méltatott panaszokon kívül felhozott egyéb panaszok, az alperes marasztalását eredményező okokra tekintettel, alapjukat veszítették, ezért azok külön méltatása feleslegessé vált. A megítélt 90,000 K haszonrészesedés után kamat nem volt megítélhető, mert felperes keresetében az elmaradt haszon címén érvényesített kö\etelés után kamatot nem számított. Á felhozott okokból tehát az alperes csatlakozási kérelme elutasítandó volt, viszont a felperes kereseti követelésének túlnyomó részére nézve pernyertessé vált, ezért a Pp. 426., 508. és 543. §-ai alapján az alperest az összes felmerült költségekben is marasztalni kellett. Végül megjegyzi a kir. Kúria, hogy ennek a döntésnek folyó-