Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár, vételára márkában volt meghatározva és nincs megtámadva a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti megállapítása sem, hogy a vételárfizetés teljesítési helyéül a szerződési kikötések értelmében Berlin tekintendő. Erre a tényállásra és megállapításra, valamint arra is tekintettel, hogy a most megjelölt teljesítési helyen Berlinben a márka volt és van forgalomban, a KT. 326. §-ának második bekezdésében foglalt jogszabály a jelenlegi esetre egyáltalán nem alkalmazható, meri a most felhívott jogszabály az idézett törvényhely világos rendelkezése szerint olyan esetre vonatkozik, amikor a szerződés oly pénznemről szól, amely a teljesítés helyén forgalomban nincsen. Ebből . tolyóan alaptalan az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, ameh szerint a fellebbezési bíróság a felhívott jogszabálynak a jelenlegi esetre való alkalmazását helytelenül mellőzte és az alperesnek márkapénznemben, illetve márkaértékben való fizetési kötelezettségét ezen jogszabály megsértésével állapította volna meg. Alaptalan az alperesnek az a további panaszáig, hogy a fellebbezési bíróság az által is jogszabályt sértett volna, hogy a kereseti követelés lejárali idejét meg nem állapította. Alaptalan ez a panasz azért, mert a fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletében megállapított tényállás elfogadásával kifejezetten és \iláiíosan megállapította, hogy a kereseti vételárkövetelés az árúnak Budapestre érkezésekor volt fizetendő és hogy az árú Budapestre 1918 aug. 24-én érkezett meg, amiből nyilvánvaló, hogy a kereseti követelés J 918 augusztus 24-én vált esedékessé, hogy tehát annak lejárati ideje erre a napra esett, Ami pedig az alperesnek azt a panaszát illeti, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett az által, hogy az alperesnek fizetési kötelezettségét azzal a kérdéssel is kapcsolatba hozta, vájjon az alperes által a felperes részére koronaértékben átutalt követelést, illetve összegét a felperesnek módjában volt-e és mikor volt módjában Berlinben márkában értékesíteni, ez a panasz is alaptalanamért a fellebbezési bíróság ítéletében ide vonatkozóan felhozott s az elsőbíróság ítéletéből átvett indokolásából kétségtelen, hogy a fellebbezési bíróság azt a kérdést, hogy a felperes az értékesítés körül a rendes kereskedői gondossággal járt-e el, épen az alperes érdekében abból a szempontból vizsgálta, hogy a felperest az értékesítés foganatosítása körül nem terheli-e valamely olyan hiba vagy mulasztás, amelynek következtében az időközben beállott nagyobb árfolyamveszteséi: a felperes terhére rovandó volna és az alperes a nagyobb árfolyamveszteségből előállott károsodás viselésének kötelezettsége alól mentesülhetne : és mert a fellebbezési bíróság az ebben az irányban megállapított s meg nem támadott tényállás alapján helyes okfejtésvei állapítván azt meg, hogy a felperest az értékesítés foganatosítás