Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)
22 Hiteljogi Döntvénytár. azonban itl nem forog lenn; inert felperes, saját előadása szerint, azért nem ragaszkodik a teljesítéshez, mivel az árúra már nincs szüksége ; ily puszta érdekváltozás azonban a kártérítési követelésre áttérést nem teszi megengedetté. A fellebbezési bíróság elutasító ítélete elleni felülvizsgálati kérelem, az itt kifejlettekre tekintettel, sikerre nem vezethetvén, azt elutasítani kellett. * *ü II = V. ö. Hitelj. Dtár XIV. 29. sz. esettel és az annak jegyzetében közölt gyakorlattal. — L. dr. Teller Miksa cikkét a Jogt. Közi. 1922. évi i. szániában. 14. /. A KT. 226. §-a a cégbejegyzés alkalmával való bejelentéshez a tagok névjegyzékének bemutatását írja elő, de nem követeli meg, hogy az ez alkalommal bemutatott névjegyzék betűrendes legyen. A KT. 242. §-a csak a már bejegyzett szövetkezet igazgatóságát kötelezi arra, hogy minden év január havában a tagoknak betűrendes névjegyzékét az üzletrészek kitüntetése mellett bemutassa. — //. Nem ütközik a törvénybe, hogy az alapszabályok a felmondási idő és a kilépés időpontja tekintetében különbséget tesznek az elköltözés miatt és más okból történt kilépés között és míg az utóbbinál az üzletén végére szóló előzetes hat havi írásbeli félmondást állapítanak meg; addig a szövetkezet székhelyéről való elköltözés esetén a felmondási időt három hónapban szabják meg és kimondják, hogy a felmondásnak nem kell az üzletén végére szólnia és bármikor eszközölhető. — Az alapszabályok azt is megállapíthatják, hogy a szövetkezeti tag az évi nyereség reá eső osztalékára csak üzletrészének teljes befizetése után tarthat igényt és hogy az osztalék iránti igény a teljes befizetés megtörténte előtt időelőtti; továbbá, hogy a nyereség felosztása nem az