Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Turtalommutató. Lap Alaptökeemelés. (Í62. §.) 77. A teleméit alaptőkét tartalmazó alapszabály bejegyzésének elő­feltétele az, hogy a felemelt alaptőke befizetése igazoltassék. A befizetésnek pénzben kell történnie és kötelezvények, a rész­vényjegyző folyószámláján való egyszerű megterhelések ezzel egyértékűnek nem tekinthetők, kivéve, ha a folyószámlán a részvényjegyzővel szemben a társaságot terhelő és általa meg­felelő módon elismert oly tartozás mutatkoznék, mely a rész­vények értékével kiegyenlítést nyert „ „ „ ... 131 Alaptőkeemelés vagyonváifság miatt. (16%. §.) t?3. A részvénytársaságnak csak az a vagyona váltságköteles, amely az 1020 december 31-ikével készített mérlegben, mint alaptőke szerepel. E szerint csak a váltságköteles vagyont képviselő részvények lebélyegzéséről lehet szó s az időközben a vagyon­váltság kérdésétől függetlenül elhatározott alaptöke felemelés­ből kifolyólag kibocsátott részvények lebélyegzése csak ezen részvények összes birtokosainak beleegyezésével határozható el 37 Közgyűlési határozat megsemmisítése. 22. A részvénytársaság alapszabályaiban érvényesen kikötheti azt, hogy a részvényes jogait a közgyűlésen csak az esetben gya­korolhatja, ha részvényei a közgyűlést megelőző bizonyos ha­táridő "előtt a társaság részvénykönyvében nevére átírattak. A részvényesi jogok alapja s azok gyakorlásának feltétele azon­ban a KT. 173. ij-a értelmében ily alapszabálybeli korlátozás esetében is a részvény tulajdona s nem maga a részvénykönyv­ben történt átírás, ami egymagában a részvény tulajdonának hiányában a részvényesi jogoknak a közgyűlésen való gyakor­lására épen úgy nem jogosíthat, amint nem legitimálhatja a részvényesként fellépő felperest a közgyűlési határozatnak a KT. 174. í-a értelmében való megtámadására. Az ily alapsza­bályi intézkedés nem jelentheti azt, hogy a részvénykönyvbe bevezetett részvényes gyakorolhatja a közgyűlésen való szavazás jogát akkor is, ha részvényeit a közgyűlés előtt eladta, tehát a közgyűlés idejében már nem volt részvényes ; mert a rész­vénykönyvbe való bevezetés ténye, nem állapíthat meg oly jogot, amelyet a torvény a részvény tulajdonához fűz, a rész­vény tulajdonának átruházása pedig megszünteti az átruházó­nak részvényesi minőségét, mert, akinek részvénye nincs, az nem részvényes _ .... — „ . _ _. „ _ 34 71.1. A KT. nem állapítja meg, hogy a közgyűlési meghívó kézbe­sítésének időpontjára nézve csak írásbeli bizonyíték fogadható el. — II. Az a körülmény, hogy a közgyűlés helye csak a meg­hívó német szövegében volt felemlítve, a 18 év óta fennállott szövetkezet ugyanazon községbeli és nem magyarajkú tagjai előtt kétséget nem támaszthatott. — III. A tagoknak a köz­gyűlés helyéről, idejéről és tárgyáról, a meghívónak nem alap­szabályszerű kézbesítése, hanem puszta körözése útján való értesítése tekintetében 18 éven át követett gyakorlat sikeresen megtámadhatónak nem mutatkozik _ „ . . _ 123 95.11. A szabályszerű hátirattal ellátott névre szóló részvények,

Next

/
Thumbnails
Contents